Falcsik Mari: Kis karácsonyi izé
namost ha beigli / diós vagy mákos? / ez itt a kérdés / szépecsém! / vagy gesztenyés is / labdába rúghat / édes karácsony / ünnepén?
Címke: Falcsik Mari
Falcsik Mari: Aztán főz valami könnyűt
Vannak ilyen egyszerű, jóízű napok: az ember vesz egy házat, aztán főz valami könnyűt, pl. rozmaringos-lestyános csirkemelldarabokat hirtelen sütve.
Falcsik Mari – Szathmáry István: Versek egy fagylalttölcsérre
Két vers, ugyanabból a fotóból indítva, járványidőszakban.
Falcsik Mari: Barátság
Nem panaszkodtam a diétára még a legszűkebb baráti körben sem, de napok óta vágyakoztam arra, hogy nekem is legyen valami pogi vagy ilyesmi, amit én is megehetek, ha délután eszembe jut bekapni valamit…
Falcsik Mari: Mit eszünk Leonardón?
Volt szerencsém a most elköszönő esztendő zömében együtt időzni Leonardo da Vincivel – és mondhatom, remek társaság! Míg Walter Isaacson hatalmas lélegzetű, kimerítő alaposságú élet- és pályarajzát fordítottam, az ehhez végzett kutatásaim során rengeteg érdekességre bukkantam.
Falcsik Mari: Vasárnap
betűz a nap a szomszéd ablakáról / aztán kitáncol / ahogy a néni visszacsukja / ma ennyire futja / fényből de ez is elég lesz / a sárga léhez / hogy színarannyá váljon (…)
Falcsik Mari: Anyám és a faluja
hogy a házi tésztát túrót – folytatta – / finomabbra keserűbbre főzik? hogy ők / mindig egészen pontosan tudják? / és a vonat csak ingatott jobbra-balra minket / mint az én szenvedélyem minden kanyarban (…)
Falcsik Mari: A kamora
s nincs előttem a nagymama arca / csak tudom: piros volt mint az alma / s konyhájában nyári napjainkat / jó fahéjszag édes fűszerillat / járta át s a meleg kamorába / teljesült az éhes gyerek álma