Simon Magdolna: Az első kiülős kávé 2021-ben
Előbb a gang-sétálós, aztán a kiállós, és immár itt a kiülős is. Márciusi délelőtti kávék története.
Előbb a gang-sétálós, aztán a kiállós, és immár itt a kiülős is. Márciusi délelőtti kávék története.
A dolog persze a regénnyel kezdődött. Már első olvasáskor, sok egyéb mellett, nagyon érdekelt a bundás sajt nevű étel. Umberto Eco könyvében a harmadik nap Vesperás fejezetében készíti ezt Salvatore.
Aztán szegény kalács, ahogy kihűlt, gyorsan „lefejeztetett” a fehér, még mindig éles, körülbelül negyven éve Kecskeméten vett „lézerkéssel”. Marie Antoinette program? Vagy inkább Star Wars?
E sütemény mellett szól az is, hogy készítés közben nagyon szép felületekben és kompozíciókban gyönyörködhetünk.
Kétezer-tizennyolc őszén költöztünk be zuglói lakásunkba, amely egy 1910 táján épült ház harmadik emeletén van. Függőfolyosó, vagyis gang jár hozzá. Én fűszernövényeket szerettem volna konyhaközelben, továbbá elhelyezni néhány túlélőt a régi gangról.
Kisgyerekkori emlékem: Nagymamám a betegségek miatt szedett orvosságokat baracklekvárral adta be, hogy ne érezzem a keserű ízt.
Kora reggeli úszás. A strandon senki, vagy néhány horgász legszélen, a vízibicikli-kölcsönző stégen. Igen, ez egy jó hely az északi parton. Nem zárják be a Balatont este hétkor a strandpénztárral együtt.
Madarak, kis távoli zajok, a közelből szuszog-hörög a kávéfőző. Üldögélés a teraszon. Átgondolni a napot. És ehhez kávét főzni.
Vettem narancsdzsemet, klasszikus keserű, gyorsan elfogy, és nem olcsó. A kis üvegen nagyítóval elolvastam, hogy mégis miből készülhet. Enyhén elbizakodva gondoltam, talán nem lehet olyan bonyolult.
Amíg feldolgozom az erősen retró környezetet, azalatt elkészül a barátnőm kávéja, amit vastag presszós üvegpohárba kap, és a 3 cl Unicum is kiméretik a megfelelő kis pohárkába.
Hamvas Karneváljában „Hermina néni porhanyóstésztát készít. A lisztet a margarinnal összedörzsöli…” Azóta érdekel, milyen az a porhanyós tészta, nyilván valami linzerszerűség, mert aztán tej, tojás és élesztő kerül bele még a regényben. Most csináltam egyet.
A ládákban, a szokásos pirosak mellett, szinte fekete, világos piros, sárga, majdnem fehér és „cirmos” paradicsomok is voltak. Vettem belőlük egy kis kollekciót, hogy az ízük is kiderüljön.