Visegrádi történet a nyolcvanas évekből, Elvis egykori gitárosával.
Címke: Sós Evelin
Sós Evelin: Elhagyott menyasszonyok a Vörösmarty téren, pezsgővel
Kimondhatatlanul szeretem a váratlan csodákat, és szerencsére sok ilyesmiben lehetett részem. Az egyikhez íz is kapcsolódik: egy pohár pezsgőé.
Sós Evelin: Ebéd a taszári kantinban
Kilencvenes évek közepe, Taszár, kantin lengőajtókkal, amerikai katonákkal és csapolt sörrel – időutazás.
Sós Evelin: Vacsora Velencében
A halpiac mellett, a csatorna partján, volt egy kis kiülős étterem, azt hiszem, Madonna volt a neve. Oda ültünk be a férjemmel.
Sós Evelin: Varga bácsi cukrászdája
A torta, amit karácsonyra kaptunk, a Ráday utcai Nándori cukrászdában készült. 1957-től működnek, a mostani tulaj, Nádori László nagybátyja alapította, a Varga bácsi.
Sós Evelin: Pótkávé
A kávé szó 1957-ig egyértelműen a pótkávét jelentette nekem. Frank kávé, cikória, ilyesmikre emlékszem. Szüleim gyakran megkértek, hogy segítsek kávét főzni. Egy edénybe vizet tenni, abba a „kávét”, és felforralni, főzni úgy, hogy ki ne fusson a habja.
Sós Evelin: Tejcsarnok
Én 1945-ben születtem, s a háború után sok minden hiánycikk volt. Emlékszem, a tejet például jegyre adták. Engem küldtek le a tejcsarnokba.