Szentmiklósi Tamás: Hogyha egyszer majd…
Ül az asztalnál, a sarokban, mindig ugyanazt eszi: falusias húslevest, utána rántott húst krumplipürével és uborkával, lehetőleg, ha van, kovászossal. Mellé nagyfröccsöt iszik, illetve nagyfröccsöket.
Címke: Szentmiklósi Tamás
Szentmiklósi Tamás: Berlini fal a körúton
Ha a hetvenes vagy nyolcvanas években a Vígszínház környékén sétáltam a Körúton, és séta közben megszomjaztam egy pohár sörre, csak át kellett kelnem a zebrán, és máris ott voltam a Berlinben.
Szentmiklósi Tamás: A „Bajtárs”
A Bajtársban tényleg megvalósult a Kádár-rendszer meghirdetett programja: az uralkodó osztálynak kikiáltott munkásosztály szövetségre lépett a haladó értelmiséggel, és a parasztság csak azért nem vett részt az össznépi összeborulásban, mert fizikailag távol volt.
Szentmiklósi Tamás: Szomj (a hatvanas évek)
Egy délután hatan ücsörögtünk egy bokszban, öt fiatalkorú srác és a néhány hete már nagykorú barátnőm.
Szentmiklósi Tamás: Pisztoly vagy stukker?
Szóval, a Zóna, a hely, ahol „vágni lehetett a füstöt”, ahol kellett egy-két perc, hogy megszokd a Régi Világból ismert és már eltűntnek vélt savanykás szagot.
Szentmiklósi Tamás: Hórukk születésnapra és Anyák napjára
A bárszekrényben mindig volt egy üveg viszki is, amelyet tőlem kapott egy-egy jeles napon, naná, hiszen a viszki volt a gyengéje. Az ő szemében a viszki a jólét szimbóluma volt…
Szentmiklósi Tamás: A hölgy a pokolban is hölgy
A megálló, ahonnan busszal eljuthatnánk a Belvárosba, elérhetetlen távolságban, és két sarok még az étterem is, amely szóba jöhetett volna, ám mire odaérünk, bőrig ázunk. Az egyetlen menekülési útvonal a szemközti harmadosztályú krimóhoz vezetett.
Szentmiklósi Tamás: Egy úrinő felemelkedése, avagy Mamó bejglit süt
Aztán megszülettem, éltük a szerény életünket a szűk lakásban, jól megvoltunk, csak egyvalami hibádzott: Mamó nem tudott főzni, mosni, vasalni, varrni stb. Honnan a csudából tudott volna?