Kemény György: Prosciutto e Melone
Nem jött szembe Nápolyban…
Szentmiklósi Tamás: Hogyha egyszer majd…
Ül az asztalnál, a sarokban, mindig ugyanazt eszi: falusias húslevest, utána rántott húst krumplipürével és uborkával, lehetőleg, ha van, kovászossal. Mellé nagyfröccsöt iszik, illetve nagyfröccsöket.
Nagy Bernadette Nade: Nápolyi reggeli
Hosszú sétákra készülve.
Kemény György: Nápolyt látni és megenni
Margheritától Limonéig…
Petrőczi Éva: Savoyiana
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy viszonylag gyakori hivatalos angliai útjaim során nem jártam az 1932-ben megnyílt, mindmáig méltán világhírű Savoy Szállóban. No, nem lakóként…
Eugenia S. Lee: Gombapaprikás koreai módra
Gombapaprikást készítettem tegnap, mert a lányom az utóbbi időben magyar ételeket kíván. Viszont csak koreai gomba volt itthon, ami Koreában azért nem túl meglepő.
Pető Tünde: Feröeri anziksz
A nyolc zöld sziget az óceánban félelmetes, gyönyörűséges, komoly hely. Ötven éve a kis településeken még áram sem volt, és a külvilággal csak az óceán kötötte össze a falvakat. A férfiak kimentek halászni, de nem ritkán csak felük tért haza.
Bagó Tünde: Az Ella háborúja ízei #4 – Brezel
Minden héten kell legalább egyszer brezelt ennem vajjal és tejeskávéval. Van azonban egy fontos kitételem: a perec közepén az összefonódásnak ropogósnak, a hasának azonban puhának kell lennie.
Noth Zsuzsánna: Kocsmakalandtúrák #23 / Izraeli ízvilág 4 – Jerikó
Áhítattal átitatva tértünk be a márványból és fából épített Limonah nevű palesztin étterembe.
Gergely Tamás: Lazackúra
A két vacsora elmarad. De mit kezdjünk a megvásárolt lazaccal?
Zsubori Eszter: Az első kotyogóm
Direkt olyat kerestem, ami egy adagot is le tud főzni, hogy ne kelljen olyan sok kávéval megtömni minden alkalommal.