Kemény György: Uzsonnakonstrukciók #3
Kánikulában.
Gergely Tamás: Barátom, brokkoli
Szeretek zöldséget párolni. Hadd példázzam ezt a körítésként tálalható brokkolival.
Zsubori Ervin: Első termés
A homogén mezőnyből egyszer csak kivált két szereplő, és egy-két nap alatt látványosan, szinte szemmel követhetően megnagyobbodott.
Noth Zsuzsánna: Kocsmakalandtúrák #31 – Kánaán Étterem és Kávézó
Aki néhány órára a mennyekben szeretné érezni magát, üljön be a Kánaán étterembe egy ebédre vagy vacsorára.
Draskovich Edina: Nyári egyensúly
A nyár elengedhetetlen tartozéka nálunk az a vajas-gyümölcsös kevert tészta, amit a szakemberek „egyensúly tésztának” hívnak, ugyanis valamennyi hozzávaló egyenlő arányban szerepel benne.
Mörk Leonóra: Egy csésze tea Weimarban
A német irodalomtörténet leghíresebb csésze teáját 1806. október 20-án fogyasztották el. Aki átnyújtotta, Johanna Schopenhauer volt, aki kapta és megitta, Christiane Vulpius, pontosabban akkor már egy napja hivatalosan is Christiane von Goethe.
Láng Eszter: Anna, a második emeletről
Történt egyszer, hogy egy reggel a ház arra ébredt, nincsen áram. Nem működött a kenyérpirító, a vízforraló, a mikrohullámú sütő, és nem égett a villany a sötét konyhákban.
Gulyás Dénes: Lilaakác-illatos vacsorák #04 – Iván
Az első felvonás utáni szünetben, kávézás közben odalépett az asztalomhoz egy elegáns úr s bemutatkozott: Dr. Topolánszky Iván vagyok – mondta. Több évtizedes barátság lett belőle.
Galambos Tibi: Rajzok a konyhából #12 – Szilvák emlékezete
Számomra az úgynevezett fosóka szilva gyermekkori élményeket idéz meg.
Kállay Kotász Zoltán: Konzerv
– Nem tud megromlani – legyintett nagyi, / miután körbehunyorogta a fémdobozt. / Konzervnyitó, kotrás, lábas, sparhelt.
Kemény György: Uzsonnakonstrukciók #2
Felpaprikázva.
