December 24.

A főzésénél csak egy dolog kíván nagyobb logisztikai szakértelmet: a karácsonyi főzés. Főleg ha az ember közben fát díszít, segít talpba faragni, gyerekeket terelget, pótizzók után kutat. De csak összeállt az esti menü:

  • Fokhagymával és aszalt szilvával töltött szűzpecsenye + vörösboros aszalt szilva (a pecsenyeféleség azért jó ilyenkor, mert amíg sül, nem kell őrizni)
  • Sült lazacpatkó hagymás majonézzel (lazaclevesre készültem, de nem találtam elegendő lazaccsontot a városban – rossz városban keresgéltem, tudom)
  • Hercegnőburgonya (mert szép)
  • Desszert (a sütemények mellé): délután elkezdett szállingózni a hó!

December 25.

Mi a legjobb módja annak, hogy az ember ne szedjen fel egy dekát sem karácsonykor? Az, hogy vállalja be a teljes rokonellátást, étkezéssel, altatással együtt, ez garancia arra, hogy négy napig lehet robotolni a konyhában. Így sem kedve, sem ideje nem lesz enni a hobbiszakácsnak. A mai menü:

  • Töltött káposzta a hagyomány nevében (még soha nem főztem karácsonykor, de jól esett mindenkinek)
  • Mézes krémes

December 26.

Ha már mindenkit mindig meghívok, mert szeretek itthon lenni ünnepekkor, még egy téren ki szoktam szúrni magammal: ilyenkor újítok, ami egyébként szigorúan tilos vendégfogadáskor. Ezt az előételt agyaltam ki. Figyelem, világpremier!

  • Tormahab tésztafészekben, füstölt lazaccsíkokkal, lazackaviárral

A továbbiak ezek voltak:

  • Gyöngytyúkleves cérnametélttel (ez mennyei lett!)
  • Hússal és gombával töltött rántott palacsinta (azoknak, akik nem eszik meg a halat)
  • Mandulás pisztráng aszúmártással (magamnak, főleg)
  • Burgonyagratin (hogy ezzel is több dolgom legyen)
  • Fatörzs-torta (titkos családi recept alapján)

Jöhet a szilveszter – de csak az ágyneműmosás után!

4 thoughts on “Draskovich Edina: Karácsonyi napló

  1. Az igazsághoz tartozik, hogy a fenti napló 2008-as eseményeket dolgoz fel, de ez a lényegen nem változtat…

  2. Jesszusom, de jól laktam… 🙂 A Torma-hab különösen megfogott.

    1. Ah igen, teljes birka a hűtőben, azok voltak a szép idők! Pünkösdig eszegettük.

Hozzászólás a(z) Baranczó Bertalan bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel