Falcsik Mari: A kamora
s nincs előttem a nagymama arca / csak tudom: piros volt mint az alma / s konyhájában nyári napjainkat / jó fahéjszag édes fűszerillat / járta át s a meleg kamorába / teljesült az éhes gyerek álma
s nincs előttem a nagymama arca / csak tudom: piros volt mint az alma / s konyhájában nyári napjainkat / jó fahéjszag édes fűszerillat / járta át s a meleg kamorába / teljesült az éhes gyerek álma
A kerti kincsek, dió, mogyoró, körte megihlettek, így körtebefőtt, gyömbéres körtedzsem és citromos, gyömbéres, diós körtedzsem készült belőlük, csak úgy, recept nélkül. Receptorok respektálnak, ízlelők bimbóznak.
Minden férfi életében van egy pillanat, amikor neki kell a családja számára gyógylevest készíteni. Számomra 2015. január 8-án, az influenza-hullám tetőzésekor jött el ez a pillanat.
Gyermekkorom citrompótlóval és cukorral előre ízesített forró italát – valódi citromot falun akkoriban nem nagyon láttunk – nagymamám készítette hajnalonként, a rántotta vagy a tükörtojás mellé.
Semmi különleges adalék, semmi szakács-trükk – elég néhány plusz másodperc…
Régebben a boltban vettem almachipset, de a bolti nem lett a kedvencem. A túlszárított szeletek mint megannyi színes műanyag kard kaszabolták össze a szájpadlásomat és a nyelőcsövemet. A minap felötlött, hogy biztos lehet ezt másként is.
Nem iszom kávét. Ez kiderült abból az itt látható mail art küldeményemből is, amelyet mintegy két évvel ezelőtt a „coffe filter” című nemzetközi projektre küldtem; állítólag sikert aratott.
A Lahma olyan, mint a török kenyér. A fáradt vándor álmodni sem merne jobbat. Főleg nem 2,40-ért.
A kakaóscsiga-fetisizmus alighanem minden magyar génjeiben ott van. Ez itt egy példa ennek mesteri kibontakozására.
Első szeptemberi este, valami tévénézés, vacsorán túl, félálom, félunalom. Együnk nyúli-sajtit. Hát, így történt.
Bár a francia kultúrának fontos része az evés, ott enni azért nem annyira könnyű egy kívülállónak.
Sunt lacrimae rerum. Bizony, mennyit emlegetjük e latin mondás nyomán a tárgyak könnyét. Pedig érdemes volna olykor odafigyelnünk a tárgyak mosolyára is.