Minden férfi életében van egy pillanat, amikor neki kell a családja számára gyógylevest készíteni. Számomra 2015. január 8-án, az influenza-hullám tetőzésekor jött el ez a pillanat. A választás a felhasználóbarátnak mondható pulykanyak-levesre esett.

A lázas előkészületek Ira sűrű köhögésekkel tarkított felvilágosító kampányával kezdődtek, amelynek keretében birtokába jutottam a hozzávalók és a felhasználandó eszközök listájának, az egyes főzési fázisokban követendő mesterfogásoknak, valamint az előírt technológiai időknek (röviden és összefoglalóan: a családi titkok megosztása).

Ezt követően a teljes folyamat – a beszerzéstől a mosogatásig, beleértve a „sóra jó” szentencia kimondását is – önállóan, saját felelősségre, háziasszonyi kéz érintése nélkül zajlott. A végeredményt (amelyet a fenti werkfotó sallangmentesen, egyúttal a nyaki elemek teljes mellőzésével ábrázol) nem tisztem minősíteni, de annyit elárulhatok: a visszajelzések kedvezőek voltak…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel