A Jókai-bableves receptje a mi családunkban is szinte Saját levében módra készül; ha az ember jót szeretne főzni, hallgasson a profikra. Egyedül a malacköröm marad ki belőle, talán a nem teljesen őskeresztény felmenőkre tekintettel, ám a jófajta kolbász és füstölt hús esetében a hal nevét mi sem kérdezzük. Most éppen nagyon aktuálisan Emma lányunk – aki óriási örömünkre babát vár – állt elő a bableves megkívánásával. Így azonnal éreztem, ezt muszáj lesz elkészítenem…

Nosza rajta, ha már hazalátogat Berlinből, elő a fagyasztóból a tapolcai öregnéne óriásbabjaival, kerül hozzá némi sárga- és fehérrépa, kevés zeller. A füstölt árukat először megpirítom nagyon kevés füstölt szalonna társaságában (ha már a körmök kimaradtak), arra jönnek az egyforma kockákra darabolt zöldségek, a saját fűszerkertből származó babérlevelek és csombor, majd bele a fagyasztott babok. Utóbbiak víz alá kerülnek, de csak hogy épp ellepje őket, és következik 2 óra csöndes rotyogás a fazékban. Ezután már semmi eltérés a recepttől, habarástól csipetkéig egyenes út vezet körbeült családi asztalig és a tányérokig.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel