Székelyhidi Zsolt: Sós rúdt sütsz, kis szűcs?

És akkor,
amikor már sem én
sem Szifon
nem számított
több édességre,
és túl voltunk
édes életen és
esti mézesen,
és liften utaztunk
a nyolcadikra
a séta után
visszamelegedni
a karácsonyfát
dermesztő hidegből,
a kulcslyukba süppesztett
kulcs füstölt sajt illatát
forgatta ki a lakásból.
A rudak csak sajtolódtak,
a rudak csak sóillatoztak,
a rudak csak fektek-keltek…
És mi kabátlevetett
fenegyerekek,
csak ámultunk
eltelve és kikerekedve
a nehéz
illatoktól.
Így lett hát sós és lett sajtos
a második napon…