Galambos Tibi: Én és a szardínia

Gyermekkoromban még léteztek kulcsos szardíniás dobozok, úgyhogy amikor En Hod művészfaluban sétálva egy efféle dobozt formázó szoborral találkoztam, rögtön tudtam, miről van szó.

Az Eva márka rajzfilmes reklámját még a jugoszláv tévében láttuk, de megkóstolni csak sok évre rá sikerült, amikor Horvátországban nyaraltunk.

A szardínia persze frissen sütve a legjobb, de azért a konzervált változatából is ki lehet hozni jó kis reggeliket és uzsonnákat. A minap feleségemmel azon vitatkoztunk, vajon ehhez a Robert vagy a Porthos szardínia a jobb választás. Szerintem utóbbi, bár ennek az lehet a fő alapja, hogy annak idején, Izraelbe érkezve, ezt a márkát kezdtem vásárolni, és ha valami egyszer bevált, akkor minek változtatni rajta? Vettem is egy pár doboz Porthost, és büszkén mutattam nejemnek, aki viszont Robert-párti.

Azért szerencsére nem vesztünk össze rajta. Sőt, még egy bohóckodó fénykép is készült. A fotó fraktálszerkezete utóbb filozofikus mélységet kapott: vajon nem úgy van-e, hogy én is csak egy festmény vagyok egy dobozon, kezemben egy szardíniás dobozzal, amelyen egy festményen dobozt tartok, amelyen egy festményen…

> Az Eva szardínia régi reklámfilmje.