Rubin Eszter: Szarvasragu fekete ribizlivel
Múlt héten szarvasragut főztem, súlyos fehér, fedeles öntöttvas lábosomban kevés zsírt hevítettem, átforgattam rajta a nagyobb darabokra vágott húst, vörösborral öntöttem fel, sóztam, frissen őrölt színes borsot tekertem, ahogy beleszórtam, ujjaim közt borókabogyók peregtek. Lassú tűzön párolódott a szarvas a sütőben, később apró gombafejeket, kevés répát, gyökeret, zellert kapott. Mustárral savanyítottam, darabos, házi feketeribizli-lekvárral édesítettem, vajjal kerekítettem. Stier Gyuszi mintha életében először elégedettnek tűnt volna, elmaradt a szokásos egekbe emelkedő szemöldök, helyette ő maga állt fel, s a ragu fölött váratlanul szavalni kezdett.
– Elejtették már a hímet, üldözik a szarvasgímet. Gím után ők egyre törnek, puszta martján sós tengernek, hol a farkas, hol a medve sohasem járt, eltévedne.
– A vadász ül hosszú méla lesben, vár felajzott nyílra gyors vadat – folytatta Anna.
– Ez nem abban van, ez a Szép Ilonka – bosszankodik Gyuszi, hogy félbeszakították.
– Ugyan, a Szép Ilona egy villamosmegálló – inti le Anna.
– Tudtad, hogy éppen anyámmal találkozott volna Ságvári a Szép Ilonánál, amikor lelőtték? Ő volt a felső kapcsolata – kérdezi Gyuszi.
– Nem tudtam – feleli Anna. – Szegény, törvénytisztelő rendőrök hogy álmélkodhattak azon a renitens Spitzer Endrén, ahogy előkapja a revolverét. Az egyetlen fegyveres zsidó ellenálló. Nem ehhez voltak szokva.
– Sajnos anyámat végül feldobta a sógornője – mondja Gyuszi.
– Miért?
– Megkínozta a kémelhárítás.
– Akkor hogyhogy nem kapták el? – értetlenkedik Anna.
– De hát elkapták. Pisztoly volt a retiküljében, amikor letartóztatták. El is vitték Dachauba, ott meg a rendőrfőnök zsidó feleségével osztozott egy priccsen. Jól kijöttek egymással, jókat nevettek, miután már nem utálták egymást, mert kénytelenek voltak összebújni és melegíteni egymást éjszakánként. Mindig azt mesélte, viccelődés nélkül nem élte volna túl. Verseket mondtak egymásnak, meg recepteket.
A közölt szöveg részlet a szerző Bagel című kötetéből (Athenaeum Kiadó, 2016) | Fotó: Rubin Eszter.