Turbuly Éva: Csalánmártás a Lőverekből
A szó szerint úton-útfélen terjeszkedő csalánból eddig csak teát készítettem, most jött el az ideje a levesként, főzelékként való kipróbálásnak.
A szó szerint úton-útfélen terjeszkedő csalánból eddig csak teát készítettem, most jött el az ideje a levesként, főzelékként való kipróbálásnak.
Virágját gyümölcsteákba keverik, de gyógynövényként a torokgyulladást is csillapítja.
A vírusok ellen mindent be kell vetni. A reggelit is.
Mi az nekem – gondoltam én –, egy életem, egy halálom, kenyeret fogok sütni, hiszen az önkéntes karantén ki tudja, mennyi ideig tarthat.
Az egyik lehetőség, ami nekem segít átvészelni ezt a periódust: törődés magammal apró dolgokban. Most van idő felcicomázni picit a reggelit.
A karalábé sem tartozik a népszerű ételek közé, de a leveleivel még ritkábban kerülünk kapcsolatba. A leveleknek akkor olvastam először utána, amikor beköltözött hozzánk egy húsvétkor Frigyes, a gonosz fekete nyúl egy hétre, amiből persze két hónap lett.
Cascaisban járva ittam zsinzsát, és ettem malacpörköltet kagylóval.
A libazsírt otthon kellett előállítani, és ennek egyetlen módja volt. Ősszel, attól kezdve, hogy a libák már eléggé meghíztak, nagymamám minden héten pénteken vásárolt belőlük egyet a piacon.
Uram, Uram, kegyelmezel-e, ha megszólítalak, / tárkonyillatú reggelen nap arcomon, / a kutya hol mögöttem, hol előttem szalad, / lábaim maguktól falják az aszfaltot.
Utolsó indiai képeslapomat – ez régóta nem volt kérdés – a fűszerekről írom. Haza is hoztam belőlük.
Kefir is kell hozzá. Meg só.
Adva volt egy szerény adag tegnapról maradt lecsó és valamivel több rizs. Ezt az alapanyagot kellett átmenteni, s felhasználni ötszemélyes családi ebéd készítéséhez…