Gergely Tamás: Kislibavirág sonkalében

A kalotaszegi Kisbácsból való a recept: Vass nagymama kiment a kert végébe, tépett néhány marék kislibavirágot, s a húsvéti főtt sonka levével összeadva finom savanykás levest főzött.

Hässelby-i lakásunk olyan szerencsésen fekszik, hogy naponta kijárunk, megsétáljuk magunk a Mälar-tó közelében elterülő Kerek erdőben, s mint azt a Mälar-parti séták című sorozatomban részletesen leírom, számba vehetjük a tavasz érkezésének apró jeleit: a télbúcsúztató, majd a hóvirág jelenik meg elsőnek, utánuk a májvirág, a sárga tyúktaréj, s akkor dugja ki a fejét az ugyancsak sárga, ugyancsak csillag alakú virágú, de a tyúktaréjjal össze nem tévesztendő kislibavirág. Sokak számára salátaboglárka. Nos, amikor annak a lapija (levele) az 50 centes euróérme nagyságát eléri, szedni érdemes, finom levest lehet főzni belőle.

A Vass nagymama receptje szerint Éva az e célra félretett sonkalében megfőzi, két cikk fokhagymát belevág, majd a 2–5 percig főzött gőzölgő levest sózza, eresztéket ad hozzá, citromlével savanyítja, s beledob fejenként egy-két nyers tojást. Tetszés szerint lehet enni mellé vajas kenyeret, sajtost, szalámist. Én milánói szalámival párosítottam – a savanykás leves rendkívül finomnak bizonyult! Még most is érzem az ízét a szájam szélén…

Fotók: Gergely Tamás.