Noth Zsuzsánna: Kocsmakalandtúrák #1 – Amelie
Lekértem a polcról egy langyos Borsodi Bivalyt, mert a hideget nem bírja a torkom. A testes, keserédes barna sört kortyolgatva teljes testemet átjárta Benkő Zsolt blueszenéjének ritmusa.
Lekértem a polcról egy langyos Borsodi Bivalyt, mert a hideget nem bírja a torkom. A testes, keserédes barna sört kortyolgatva teljes testemet átjárta Benkő Zsolt blueszenéjének ritmusa.
Valami készül.
Nem csak az embereknek fontosak az ízélmények…
Majdnem két éve tart a pandémia. Nem mehetünk Japánba, de…
Színe nyerő / Legyél vevő!
A gyümölcskosár, benne a gránátalmával, meglepte a kolléganőimet. Kiderült, hogy egyikük sem evett olyat korábban, még a nevét sem ismerték.
Valami készül…
Mint partra vetett hal, ha újra vízbe dobják, / rab madár, ha újra röptetik, / iramodott neki, // hogy az Orbán téri ÁFÉSZ-ban / 25 dkg-os Omnia különleges pörkölt kávét vásároljon / és zizegős selyempapírba csomagoltassa.
– Nézze ezt a fotót! Nem csodálatos, hogy egy ilyen alacsony, szinte már falusias épület ennyire vonzóvá vált nemcsak a komikusok, hanem az írók és a politikusok számára is? – kérdezte Kálmán és közben a Márványmenyasszony étteremről 1931-ben készült fotót tette le a nő kávéja mellé.
Szombat esti ajánlat.
Gyerekkori emlékem a tikkadt gyaloglás nyaranta Szigligeten, miközben az út menti fákról egy-egy árván ott maradt cseresznyét csippentettünk le, és amúgy porosan megettük, a magját messzire pöködve. Lehet persze, hogy ez csak álom…
Azt, hogy engem mi vett rá a pogácsasütésre, amikor nem is szeretem a pogácsát, el sem tudom képzelni.