Noth Zsuzsánna: Kocsmakalandtúrák #33 – Revolutio 56 Gasztrokocsma

Nem árulok zsákbamacskát, a Fekete Jenő–Horváth Misi duó miatt látogattunk el a Bem rakparton lévő Revolutio 56 Gasztrokocsmába. Fekete Jenő kissé önhitt stílusban, bársonyos hangon énekel bluest és rockot, gitáron kísérve magát. Horváth Misi szájharmonikával és füttyszólamokkal színesíti meg az előadást. Helyszűke miatt Jenő a lépcső melletti vasrács mögé behúzódva játszik. Börtöndalokat is énekelhetne, a helyszín hitelesítené a bezártság hangulatát.

A Hathárom barna sört fogyasztva kívánkozik mellé valami sós rágnivaló. Erdélyi zakuszkát rendelek pityókás kenyérrel. A pirított kenyeret a vörös szószba mártogatva annyira sok ízt érzek a nyelvemen egyszerre – hol paprikát, hol hagymát, hol meg csípős borsot –, hogy nem tudok rájönni a testes íz összetevőire. Kénytelen vagyok az interneten rákeresni. A zakuszka eredetileg Örményországból vagy Grúziából származó, de Moldován keresztül Erdélybe került mártás. Összetevői: padlizsán, kápia paprika, vöröshagyma, olaj, paradicsompüré, só, őrölt fekete bors, pritamin paprika, nagy szemű bab, babérlevél, paradicsom, cukor, fokhagyma, répa. Minden egyes falatnál más íz dominál. Jól csúszik rá a testes barna sör.

Újdonságoktól ódzkodó barátom sült debrecenit rendelt parasztkenyérrel. Ezt frissen reszelt, ízesítetlen tormával és mustárral tálalták. A beirdalt, barnásvörösre sült kolbászkák az enyhén csípős mustárral elnyerték a tetszését.

Láttunk még az étlapon tépett mangalicaszendvicset molnárkában és tépett mangalicahúst káposztasalátával. Mivel engem a változatosság gyönyörködtet, legközelebb ezek közül fogok választani a söröm mellé.

A kocsma berendezése, az 56-os forradalomra utalva, korabeli plakátokkal van díszítve: Zwack és Társai, a Fegyverbe!, Az alkohol meghalt… A múlt felelevenítése cseppet sem nyomasztó, inkább figyelemfelkeltő. Engem speciel gyermekkoromra emlékeztet. Réz töltényhüvelyeket gyűjtöttünk a bátyámmal, és a padlás zászlótartó résén keresztül lestük az utcán csörömpölve dübörgő tankokat. Egyáltalán nem szorongatta a torkunkat gyermekként félelemérzet, mint ahogy aggódó anyánknak.

Fotók: Noth Zsuzsánna | Effekt: Kantin.