Veress Tamás: Szalonnasütés búvárfelszerelésben
Gyorsan belógatták a nyerset a legnagyobb lángnyelv közepébe, csak túl legyenek a fojtó, füstös szertartáson, nem számított, hogy fellobban minden egymás mögé tűzdelt összetevő, de még a bot is.
Kategória: Kisadag
A kisadagban ugyanaz van, mint a nagyadagban, csak hamarabb véget ér – 300 szónál hamarabb
Balla Erna: Egy szombat Velencében
És két óra múlva, persze összefagyva, meg is találom, amit keresek: Trattoria Dona Onesta (rólam van elnevezve: az őszinte nő).
Draskovich Edina: Pár doboz házi tojás utóélete
Görögországba tartó Vas megyei barátaink megajándékoztak bennünket pár doboz házi tojással, majd néhány nappal később a Nyírségben járva jutottunk hozzá újabb doboz friss tojáshoz. Mi legyen vele?
Lakner Zsuzsa: Káposztaszezon
A csúcsos káposztát, más néven Filderkáposztát (Brassica oleracea), a Stuttgart környéki Filder vidéken termesztik. Kerek rokonától helyes kis sipkája különbözteti meg, mely érzékeny lelket és finoman feltekert leveleket takar.
Szabó Zita: Paleo torta, zenére
Régóta foglalkoztat, hogyan lehet liszt és cukor nélkül finomságokat sütni. Nahát, most sikerült, de nagyon!
Kitzinger Szonja: A tökök kaviárja
Milyen vásárfiát lehetne hazavinni a szigetmonostori PirosLábos Fesztiválról, ahol a Fő utca portái megnyílnak és a helyi termelők megmutatják: ki mit tud?
Torma Cauli: Legendás labdacsok
Ilyen píár mellett még jó, hogy elfogyott! – fakadt ki a házigazda az egyik Arnolfini Fesztiválon, amikor személyesen szerettem volna megkínálni az általam hozott ételből, de a tálalás után nem sokkal már egy szem sem volt belőle. Az üres tál melletti cédulán ez állt: „Borzasztóan ronda és borzasztóan finom spenót labdacsok Cauli módra”…
Draskovich Edina: Változatok halra
Reggel leugrottam a halpiacra. A Metro áruházban jártam és nem hagyhattam ki a halas pultot. A halászok jól ismernek, hiszen hetente többször vásárolok náluk. Az eladótól kértem egy tőkehal filét, valamint két nyurga makrélát.
Veress Tamás: Dió és bor
A nyírt gyep négyszögére találomra ráterített kockás plédet – selyem címkéjén a vadnyugati lovasszekérrel – gyermekkoromtól nem hagytam elkallódni. Kétezervalahány októberének késő délutánja volt (úgy teszek, mintha nem tudnám napra pontosan), az a percről percre változó, tünékeny fajta, az áttetsző fénykúpjaival, mely minden tárgyat olyan feltételessé old.
Lakner Zsuzsa: Őszi reggeli
Nemrég láttam egy riportot egy hétvégi összejövetelről, ahol a résztvevők az erdőt járva a túlélést és a vadon termő ehető növények felismerését tanulták. Így, ősz táján azonban a városban is lehet eszegetni.
Halász Géza: A tökök ideje
Nem vagyok nagy főzőcskéző, kicsi sem, de amit elém tesznek, azt (a kelkáposztán és a finomfőzeléken kívül) megeszem. Gabinak, a feleségemnek pedig szokása, hogy tesz elém, reggel, délben, este.
Zsubori Ervin: Hogyan együnk görögdinnyét?
A görögdinnyét először is ki kell választani. A tökéletes szelekció módszertanának könyvtárnyi irodalma van, a tuti tippeket azonban a tapasztalati tények nem mindig igazolják (ennél azért árnyaltabb a kép: szinte sohasem).