Petrőczi Éva: A „zöldszájú” Gisela
Jan Casey nagyszerű regénye voltaképpen háborús szerelmi történet, két barátnőről.
A nagyadagban ugyanaz van, mint a kisadagban, csak tovább tart – 300 szónál is tovább
Jan Casey nagyszerű regénye voltaképpen háborús szerelmi történet, két barátnőről.
A Sátrak ünnepe, a Szukkot zajlik éppen, amikor a vallásos zsidók legalább az étkezések idejére sátrakba költöznek. Ilyenkor nyilván a flódni is terítékre kerülhet, amelynek receptjét Rubin Eszter gondolta újra.
Úgy hajnali 4 felé, valakinek hatalmasat kordult a gyomra. Lehet, hogy az enyém, mert Gremin azt mondta: Dénes, bírd még egy darabig, mindjárt nyit a pék. Aztán Tatjanával 4:15-kor lementünk a pékségbe, ahol már friss bagel illatozott a pulton.
A lila nagy pettyes, pörgős szoknyás nő az egyszínű sötétlila alsószoknyáját ki-kivillantva fáradhatatlanul ropja. Egy másik nő időnként hintőport pumpál egy műanyag dobozból a saját talpa alá, hogy jobban csússzon a kövön a cipőtalpa.
Ki kell találnunk valamit, különben tönkremegyünk – mondta Pasquale Brandi, majd az asztalra ejtette az Il Popolo d’Italia 1932. május 21-i számát.
Utazásunk utolsó napját már újra a portugál szárazföldön töltöttük, ahol Sintra városába kirándultunk, bejárva a portugál királyok és arisztokraták romantikus nyári palotáit.
Ezúttal – szerény belepő fejében – módom volt megtekinteni az emeleti bálnacsont-faragásokat is. Egyszerű emberek művei ezek a kis szobrocskák, vésetek és faragások, amelyek között azonban sok olyan akad, amelyet profi művészek is megirigyelhetnének.
Ezidén szokatlanul nagy, mert családom személyes életébe is beleszövődő látvány-emléket kaptam a sümegi Kisfaludy Sándor Emlékházban.
Reggelente megkóstolom, leszedek pár fürtöt, s amikor mér érett, édes és fanyar, szinte hallom, hogy azt mondják: most. No, akkor a bokrok közé ülök, és könnyítek rajtuk; az idén húsz kilónyit sikerült.
Ha túrós volt ebédre, negyed 1-re már be is faltam; / indulásig még majdnem egy óra, / „lemegyek a betonra!”, szóltam nagyinak. / A beton a garázssor előtti udvart jelentette, / szürke, üres placc, autók ritkán parkoltak rajta.
Hetvenedik születésnapomhoz közelítve olyan nosztalgikus hangulatba kerültem, hogy feltétlenül gyermekkorom Óbudájába, a Kerék vendéglőbe kellett mennünk a családdal megünnepelni.
Tekintettel arra, hogy a Downton Abbey szakácskönyv hatalmas receptgyűjteménye egy ismertetésben semmiképpen nem rekonstruálható, úgy döntöttem, hogy a kötetből kiválasztom és kommentálom egy abszolút kedvencemet, s ezt követően egy „jaj, csak ezt ne kelljen megkóstolnom” fogást.