Gulyás Dénes: Mínusz 15
Színházi embernek, pláne, ha őszülő halántékú, de még aktív teátrista, nem könnyű megszabadulni a veszélyes kilóktól.
Magyarországi abroszok emlékezete
Színházi embernek, pláne, ha őszülő halántékú, de még aktív teátrista, nem könnyű megszabadulni a veszélyes kilóktól.
Amikor írok, két dolog kapcsol ki igazán: a futás és a sütés.
Legalább harmincöt éve annak, hogy csemetéimnek, már nem is tudom, honnan, egy egészen különleges kis szélhárfát hoztam ajándékba, amelyen egyértelműen egy csiga formájú kis test hordozta a három csengettyűt, de nem ám akármilyen, hanem katicásan pöttyös.
Az anyukám igazi ízes, vidéki konyhát visz, ahogy azt a nagymamámtól tanulta.
Aztán megszülettem, éltük a szerény életünket a szűk lakásban, jól megvoltunk, csak egyvalami hibádzott: Mamó nem tudott főzni, mosni, vasalni, varrni stb. Honnan a csudából tudott volna?
Asztalhoz ültetett, s a frissen készült, még forró, zsíros székelykáposztát, jó nagy húsdarabokkal, elém tette. Aztán két perc múlva a következő tányérral ugyanebből.
Rádöbbentem, hogy főzőláda-siratásra semmi okom, hiszen én ennek az elmés találmánynak egyik alfaját már jó húsz éve feltaláltam és nagy sikerrel használom.
Most, amikor már a harmadik karácsonyt éljük meg szorongások, szorongattatások árnyékában, mindenkinek (a konyha körüli tehetséggel megáldott férfiakra is vonatkozik mindez) szívből ajánlom, gyűjtsön erőt, örömet, energiát a karácsony igazi lényegéből, s szerezzen sok, apró örömet szeretteinek saját készítésű, egészséges és játékos külsejű finomságokkal.
Ötször annyi munka elkészíteni, mint egy szimpla vajaskenyér-felvágott-sajt reggelit, az igaz…
Tulajdonképpen a színek miatt pakoltam ki az erkélyasztalra a piaci szerzeményeimet. Pontosabban a tél eleji valószerűtlen napsütés vitt rá: gyönyörködni akartam.
Láttunk hóvirágot, és a Dunát felülről. A félúton az Ördögmalom étterembe ütköztünk, és kipróbáltuk: rejtett gyöngyszem Visegrád fölött, igényes vadételekkel. És árultak konyhakész pisztrángot is.
Az ízek és finom étel-illatok Szajkó-féle ábrázolásait szemlélve számtalan emlék rebbent fel bennem: nagymamám illatos kenyereitől a saját köményes nosztalgia-sütéseimig.