Szentmiklósi Tamás: Pisztoly vagy stukker?
Szóval, a Zóna, a hely, ahol „vágni lehetett a füstöt”, ahol kellett egy-két perc, hogy megszokd a Régi Világból ismert és már eltűntnek vélt savanykás szagot.
Kategória: Eredet
Lokalizációs tagolású menü
Bauer Barbara: Nyuszikenyér
Még füle is lett. Mondhatnám, hogy így terveztem, de nem.
Turbuly Lilla: Szimpla
Szatmári vasútállomás. Még fél óra az indulásig. Jó, akkor iszom egy kávét.
Noth Zsuzsánna: Kocsmakalandtúrák #18 / Portói porciók 6 – Muro do Bacalhau
A Douro folyó partján, a Muro do Bacalhau étterem teraszán ebédeltünk, ahonnan egyszerre le lehet látni a folyóparti sétányra, a folyón úszó gályákra, a Luis I. hídra és Porto túlpartjára.
Kenyeres István: A rend és részesség öröme
Csak néhány éve fedeztem fel magamnak a konyhát, és azzal új ízeken túl új anyagokat, érzékelést, procedúrákat, játékosságot, kreativitást és nem utolsósorban egy számomra eddig ismeretlen rendet.
Cselenyák Imre: Thaiföld ízei #3 – Étterem-specialitások
Van egy sajátos önkiszolgáló rendszerű étkező, ahol minden tányér étel ára tíz thai baht. Választod amelyik tetszik vagy amelyet ajánlanak, aztán a végén jön a személyzet egy tagja, s a tálkák megszámolása után közli a végösszeget
Noth Zsuzsánna: Kocsmakalandtúrák #17 / Portói porciók 5 – Torre
Halk, lágy muzsika szólt a torony irányából. A lőrésablakban rézkancsóban zöld növények élnek. A toronyba felkapaszkodva rálátás nyílik a Douró folyóra és Porto városára.
Gulyás Dénes: Mínusz 15
Színházi embernek, pláne, ha őszülő halántékú, de még aktív teátrista, nem könnyű megszabadulni a veszélyes kilóktól.
Bauer Barbara: Rozsos kikapcsolódás
Amikor írok, két dolog kapcsol ki igazán: a futás és a sütés.
Halmosi Sándor: A vietnámi konyha dicsérete
Vietnámba érkezésem után az első naptól helyreállt az emésztésem, úgy éreztem magam 8 napig, mint itthon, amikor évente kétszer böjtölök, vagy tisztítókúrát tartok. Ott a tisztítókúra maga a friss, vitamindús étel.
Cselenyák Imre: Thaiföld ízei #2 – A piacozás élménye
Thaiföldön az ember megszereti a piacozást, mert olyan színes kínálatban, emberi szívélyességben van része, amit soha meg nem tapasztal az otthoni vásártereken.
Petrőczi Éva: A „csigakaticától” a birsalmasajt-csigáig
Legalább harmincöt éve annak, hogy csemetéimnek, már nem is tudom, honnan, egy egészen különleges kis szélhárfát hoztam ajándékba, amelyen egyértelműen egy csiga formájú kis test hordozta a három csengettyűt, de nem ám akármilyen, hanem katicásan pöttyös.