Petrőczi Éva: Kavaró
Már nem az éhség / hajtja járomba őket / a rézüst forró / öble körül, // sem a szilva-manna / zamat; / cibere-hullámok hátán, / kavarórúd ütemére // átringatózni az éjt, / miért gyűlnek hát össze, / miért?
Lokalizációs tagolású menü
Már nem az éhség / hajtja járomba őket / a rézüst forró / öble körül, // sem a szilva-manna / zamat; / cibere-hullámok hátán, / kavarórúd ütemére // átringatózni az éjt, / miért gyűlnek hát össze, / miért?
Valóságos szertartása volt a szilvalekvár főzésének, egész napot szánt rá a család, és a munkafolyamatban mindenkinek megvolt a maga feladata.
Mélységesen érzékelem és átélem létezésem nyomorúságos voltát, amikor tőlem két-három asztalnyira valaki gulyáslevest rendel.
A „Körte” feliratú a lekvárt apám húgának a házából hoztam el a halála után, annak is már sok éve…
Ez amolyan hétköznapi cukortartó. Nem mintha nem birtokolnék ennél díszesebbet, finomabbat, a dédanyámtól rám maradottat, mégis ezt használom már vagy három évtizede.
Furcsa szerzet a füge. Egy darabig semmi, aztán meg…
Szakácssegédként elértem, hogy én hámozom meg a főtt krumplit. Íznek se rossz, én egyenesen élvezem, ízemléknek se utolsó, de hát a rejtett anyagai!
Háborús időkből származó sváb ételt főz Ulrich, A lámpagyújtogató kamasz főszereplője édesanyjával. A Schupfnudel egyes források szerint a harmincéves háború időszakából származik.
Pálcikákkal.
A fokhagymák kevésbé látványosak, mégis elevenné teszi őket egy láthatatlan szinesztézia, az illatukat érzékeltető fény.
Amikor a fiam vegetáriánus lett, egy világ omlott össze bennem. Egészen pontosan a hagyományos mindenevő világkép.
Az udvarias és ráérős kiszolgálás lassan, élvezettel falatozgató családomnak tetszésére szolgál. Fél napot elücsöröghetünk kedélyesen beszélgetve. Nem sürgetnek, nem tukmálnak ránk italokat, desszerteket.