UZSONNÁZÓ AZ ÍZEMLÉKEZETHEZ
Irodalommá párolt alapanyagok
Igaz, lassan hét éve annak, hogy Erdélyi Z. Ágnes varázslatos és igaz balatoni „kulinármeséi” és Szalontai Ábel táj- és ételfotói közös albumba rendeződtek, mégsem elkésett és időszerűtlen röviden bemutatnunk ezt a klasszikus értékű, szépséggel, bölcsességgel, életszeretettel, továbbá a nemes ételek és borok szeretetével teli könyvet.
Alázatot a töpörtyűtől tanulni / amint önnön zsírjában sül zsugorodván / szemmel láthatóan öregszik…
Mit jelent magyarul „bekapni egy falatot”? Egy hordó aranyló húsleves, fél mázsa rántott hús, petrezselymes krumpli rogyásig, pacalpöri nagy lavórral, öt-hat tepsi csirkecomb (…). Nos, németül nem ezt jelenti.
Tehát, hogy is van ez: / zongoratanár túrós sütit készít, amit felfalunk / majd megmutatja a titkot.
Lenn ballag egy kolbászdarab, / ott fent pedig a nap halad, / darab-darab, / halad-halad, / kolbászolnak az ég alatt.
A kilenc láb magas és csaknem 230 kilós, négyrétegű gyümölcstorta, amely nagyrészt az Ausztrál Leányegyesület által küldött nyersanyagokból készült el, s amelyet az ifjú férj vadonatúj kardjával szeletelt fel, egy nemzet testét-lelkét melengette 1947 késő őszén.
Krumpli, olaj, liszt, só, némi tojás – / semmi extra. A jól neveltségünk tartja össze. / A megszoktuk íze az ínyen.
Anya csak csóválta a fejét, és elvonult a konyhába, hogy kotyvasszon valamit, amit Anne-Sophie tanított meg neki, hálából.
Kis magyaros alappal kezdjük, hiszen minden egzotikus ételnek jót tesz, ha magába issza a helyi ízeket. Hagyma, szalonna, paprika: zamatos Kárpát-medencei piranhalevest enélkül igencsak bajos elképzelni.
Most vagyok boldog: / két formás, köményes / cipóba sütöttem bele / minden vidám, s kedvetlen percemet.
Mondja meg nekem valaki, miért pont a boldog csirkét kell megenni? Szegény igazán élhetett volna még, ha olyan kiteljesedett kapirgálós jódolga volt. Mégis imádják elvágni a boldog csirke nyakát – inkább azt, mint szegény gyári csirkéét.
A töltelékek, a mokkás, a giandujás, a karamellás, a mandulás, a vaníliás, valamennyi maga volt a krémes álom, de ez a mogyorós, amelyet Urs éppen most töltött bele a Barbara által sütött kis lyukas szivarokba, az volt a csúcs. Abban benne volt a dédanyja, Berty néni, a papa és az ő munkája. Urs ezt akarja elvenni tőle.