Nagy Izabella: A világ leg…-jei
Helyette kap három gombócot, reszelt sárgarépa-ragus-sajtos öntettel. / A gombócban pedig tépett oldalas.
Kategória: ÍróAsztal
Irodalommá párolt alapanyagok
Petrőczi Éva: Csigerfalvi kalandozások
A magyar címén Második otthonunk abszolút főszereplője egy dél-angliai almáskert, s a terméséből igazi műgonddal, mondhatni, művészi érzékkel erjesztett „cidre”.
Berka Attila: Miféle élet, miféle program ez
Ülsz a kávézóban, hallgatod a zúgást, vendégek mindenfelé, körbenézel, olvas-e valaki könyvet, nem, pedig ez egy olyan hely, ahol a falakon polcok vannak, a polcokon különféle könyvek, le lehet emelni őket…
Petrőczi Éva: Találkozás
Egy tiszántúli dédanya / míves ezüstvillája-kanala, / és pécsi őseim pecsenyéstála…
Rubin Eszter: Gombócok
Mindent szeret, ami krumpliból készül, kivéve a gombócot. Azt nézni szereti, feltérdelve a hokedlire, és segíteni a Nagyinak.
Bojti András: Két Barack, a Paul és az András
Így esett meg a minap, hogy a hőségben, a gyönyörű sárga-fehérben ragyogó, kis felfújható medencémbe Paul is beugrott hűsölni. Mindketten szeretünk ilyenkor egy-egy gazdag koloritású barackot elfogyasztani. Most is ez történt.
Lackfi János: Civilizáció
Füvekkel színezett / meleg vizet iszunk / Mintás színes papírt / ragasztunk falainkra
Petrőczi Éva: Az ízek gyógyítanak, avagy a főzés mint terápia
Mit jelent számomra egy almás pite elkészítése? Bizalmat az anyagokban, saját tartalék erőim felszabadítását, gáncsok nélküli örömet, és a sikerélmény nagyon tiszta formáját… Ugyanez érződik két nemrég megjelent megmenekülési történetben, a Családi recept és az Epervidék című kötetekben.
Turbuly Lilla: Utazók
De legfőképp szagok: tusfürdő, cigaretta, füstölő, / ismerős és ismeretlen ételek, / fűszerek illata, átizzadt ágynemű szaga.
B. Tomos Hajnal: Múlt idő, egyes szám
Aztán hozzáfogtam a dagasztáshoz, persze miután jól felfutott a kovász, s belekevertem a lisztbe. Addig gyúrtam, dögönyöztem a tésztát, amíg az hólyagozni kezdett, mint a nyári eső.
Petrőczi Éva: Az ember és a szőlő párbeszéde
A Szőlőskert Provence-ban című könyvben nem csupán az igazán Franciaországban otthonos, „hivatalos” szülőföldjén sok lelki sérülést szenvedett Ava története, nem a „gyógyító mediterrán légkör” séma az, ami magával ragad bennünket. Sokkal inkább az emberi világ – ezúttal egy törékeny asszonyember – és a szőlő, a bor, első renden egy különleges rozéfajta párbeszéde ez.
