UZSONNÁZÓ AZ ÍZEMLÉKEZETHEZ
Irodalommá párolt alapanyagok
Mit jelent számomra egy almás pite elkészítése? Bizalmat az anyagokban, saját tartalék erőim felszabadítását, gáncsok nélküli örömet, és a sikerélmény nagyon tiszta formáját… Ugyanez érződik két nemrég megjelent megmenekülési történetben, a Családi recept és az Epervidék című kötetekben.
De legfőképp szagok: tusfürdő, cigaretta, füstölő, / ismerős és ismeretlen ételek, / fűszerek illata, átizzadt ágynemű szaga.
Aztán hozzáfogtam a dagasztáshoz, persze miután jól felfutott a kovász, s belekevertem a lisztbe. Addig gyúrtam, dögönyöztem a tésztát, amíg az hólyagozni kezdett, mint a nyári eső.
A Szőlőskert Provence-ban című könyvben nem csupán az igazán Franciaországban otthonos, „hivatalos” szülőföldjén sok lelki sérülést szenvedett Ava története, nem a „gyógyító mediterrán légkör” séma az, ami magával ragad bennünket. Sokkal inkább az emberi világ – ezúttal egy törékeny asszonyember – és a szőlő, a bor, első renden egy különleges rozéfajta párbeszéde ez.
Vers, lekvárfőzés közben.
Mielőtt közelebb lépnénk az 1980-ban született, a Sorbonne-on romanisztikát és történelmet tanult, Párizst nem egyszerűen csak romantikus, de színekben-hangokban és konyhaművészeti epizódokban is felidéző több mint bestseller szerző világába, szeretnék szót ejteni az irodalmat, szerelmeket és ínyencségeket összekötő regényhelyszínekről, s először azok magyar alteregóiról.
Na, jó, háziasszonyom elébe ment a történéseknek, mert heveny felindulásában elhatározta, hogy lefőzi Mama Rózát a színről. A könnyű ragu és dödölle szeánszra a hátsó kertben került sor a nyári konyha és a roskatag almafa közti területen, ahol félholt bukszusok hivatottak biztosítani a falusi turizmus eleganciáját.
Kikéred a hosszúkávé külön hideg tejjelt, alig múlt dél, szinte senki nincs a helyen, a lány kényelmesen, ráérősen szolgálhat ki, és mégis, beleönti a hideg tejet a kávéba, te meg állsz, várod a kicsi kancsót, a pici kiöntőt, a lány meg a pénzt.
Azon gondolkodom, / mi légyen mára a menü: / lassú tűzön párolt, / sanda félrepillantás, / kevés rejtett mosollyal megspékelve?
A mezőny eszményi futóidőben rajtolt el a napfényt alig áteresztő erdőben. Elsőként a százas sprinterhez kellett kihívni a légimentőket: egy keresztbe fekvő fatörzsben megbotlott, s eltörte a lábát.
Ott kezdődött, hogy egy teljes évig egy évvel öregebbnek hittem magam, és amikor rájöttem, csupa olyan dolgokat találtam ki, ami nekem jó.
