Kállay Kotász Zoltán: Somlói galuska
Zamárdiban, a nyári szakszervezeti kéthetes üdülésünk utolsó napján történt…
Kategória: Almárium
Múltból eltett finomságok
Szentmiklósi Tamás: Egy kávé Alfamában
Amikor néhanapján eljutok Lisszabonba, soha nem hagyom ki Alfamát, ahová a legendás 28-as villamossal lehet elkecmeregni a belvárosból, és ez a kecmergés olyan utazás, amire örökké emlékezni fogsz, amíg csak élsz.
Kállay Kotász Zoltán: Minyonok
Aznap reggel a kórház melletti cukrászdában / minyonokat vettem, biztos, ami biztos, / majd hazaérve a Nefelejcs utcába a konyha kövén / kalapáccsal fejbeveregettem a diókat…
Láng Eszter: Narancs
A narancs ritka csemege volt, s mindig a karácsonyhoz kötődött, mert főleg olyankor lehetett a nagyobb boltokban déli gyümölcsöt kapni, még Csíkszeredában is.
Szentmiklósi Tamás: Kultúrsokk
Egyszer csak népes olasz társaság ront be, s jelenlétükkel szemvillanás alatt, egy csapásra hatalmukba kerítik, betöltik a helyiséget.
Kállay Kotász Zoltán: Borzselé
Forralt bornak indult, egy földszinti tanácsi lakásban…
Noth Zsuzsánna: Gabec és a csatos üveg
Fogd a csatos üveget és a slaugot, Gabec, és menj le a pincébe bort fejteni, vezényli nagymama.
Szentmiklósi Tamás: Lisszabon, Lisszabon te csodás!
Bárhol fordulok meg a világban, első dolgom, hogy keressek egy nyugodt helyet, ahová befészkelem magam, ahol kedvemre írogathatok, kávézhatok, vagy éppenséggel borozgathatok. Nincs ez másképp itt, Lisszabonban sem.
B. Tomos Hajnal: Mikor örvend a rajkó?
Amíg élt, nálunk mindig anyai nagyapám szokta levágni s feltrancsírozni a disznót. Hajnalban, 5-6 óra körül érkezett, mikor a téli falu még az igazak álmát aludta, de nálunk már a legapróbb is talpon volt.
Szentmiklósi Tamás: Müncheni meglepetés
Münchenben vagyok, a hetvenes években, Erwin barátommal egy kínai vendéglőben vacsorázunk. Soha nem jártam még kínai vendéglőben…
Szentmiklósi Tamás: Kávé Kádár János módra
Jó lenne koccintani rá, de miből? Marad a kávézás, az, ahogyan mondani szoktuk, „olcsó és nem ráz”. Összerakjuk forintjainkat, ha jól számoljuk, kettőt-kettőt is meg tudunk inni, miközben dumálunk.
Szentmiklósi Tamás: Olasz étterem Budapesten! – hatvanas évek
A szégyenek szégyene a hatvanas évek közepe táján sújtott le rám, amikor csoda történt Pesten, mert a város szívének kellős közepén megnyílt egy olasz vendéglő – a Napoletana.