Almárium, Hazai, Nagyadag

Bibók Bea: Anyám fasírtja

Apám nehezen viselte, ha anyám fasírozottat készített. Ha nagy ritkán mégis előfordult, akkor tüntetőleg bevonult a nappali szobába, magára csukta az üvegbetétes ajtót, és kitárta az ablakot. Sokszor még az erkélyre is kiment friss levegőt szívni, csak ne kelljen éreznie a fokhagyma szagát.

Almárium, Madárlátta, Nagyadag

Anohina Nyina: Az áfonya íze

Édesanyám, Lídia vasárnap is hajnalban kelt, feldarabolt egy jókora disznóhúst, s a babérlevéllel ízesített édes káposztával együtt, egy zsírral bélelt csuporban, a kemencébe tette. Miután elkészült, tejszínnel kevert liszttel sűrítette; ez volt a reggelink. Tudták ezt a kolduló asszonyok is, köztük Léna a szomszéd faluból, aki egyedül próbálta eltartani öt gyermekét, és szinte minden vasárnap átgyalogolt hozzánk Andrejevóba.

Hazai, Nagyadag, Terítéken

Draskovich Edina: Konyhakerti felejtések

A háború után születettek sokáig nem tudták, hogy a spárga szó növényt is jelent, hogy az imakönyvben lepréselt bazsalikomlevél finom zöldfűszer, hogy a rozmaring nem csak a szerelmetes párunk szimbóluma a népdalokban, hanem a magyar konyhában is használatos fűszernövény, hogy mi a fene az a csicseriborsó ott a dalban, a bab meg a lencse mellett.

Hazai, Kisadag, Terítéken

Zsubori Ervin: Tortapremier

Az ihletetten izgatott gyártási folyamatot – a kényes pillanatokban a „saját levében” gasztroblog ügyeletesével folytatott tárgyszerű online konzultációtól sem riadva vissza – Ira menedzselte végig, beleértve a többlépcsős krémezési szertartást is.

Fel