Barbély Virág: Olivás, aszalt paradicsomos cipó
Ropogós kéreg kívül, puha zöldségek és nagy lukak belül. Ugye, milyen gyönyörű? Ugye, milyen kívánatos?
Az idődimenzió mentén feladva
Ropogós kéreg kívül, puha zöldségek és nagy lukak belül. Ugye, milyen gyönyörű? Ugye, milyen kívánatos?
Ez a búcsúvacsoránk menüje: vörösboros spárgás rizottó, lepényhallal és rákocskákkal.
Azzal a reménnyel adom közre a szupertitkos családi fatörzstorta-receptemet, hogy arra érdemes emberek fogják felhasználni. Ráadásul a továbbiakban én is könnyebben megtalálom itt az Archívumban, így többé már nem kell sütés előtt keresgélnem a sok-sok recept-cetli között…
Tényleg így hívják ezt a bűnös élvezetet. Le van védetve a neve, és saját zacskó is készül hozzá, Stuttgarter Schneebergle felirattal.
Hagyományosan Eszti nénje kiváltsága volt a Kókusz kocka elkészítése…
Sok évvel (évtizeddel) ezelőtt még gyanakodva figyeltem Zsuzsit, mi mindent tud ebből a kívül lilás, belül zöld furcsaságból kreálni. Majd megkóstoltam, és ezzel át is szakadt a gát.
Elkészítettük Virággal életünk első karácsonyi, rokonoknak szóló, ezért hát jól átgondolt, ajándéknak is nagyszerű mandarin-narancs-alma-citromlekvárját gyömbérrel, szegfűszeggel és fahéjjal bolondítva.
– Sanyi úr, valami jó fajta lecsókolbászt szeretnék, rakott krumplit készítenék a hétvégén.
Könnyű vasárnapi reggeli két személyre, április végén…
A sajtos tallért Anyuka sütötte, 3 és fél órán át a tűzhely mellett állva a 35 fokos panellakásban, a hetedik emeleten, nyitott ablaknál, egy szál bugyiban, a nagypapa által készített, nehéz, fém, hosszú nyelű tallérsütőt forgatva a gázrózsán…
Nem is gondolnánk, néha egy egyszerű uzsonna is mennyi értéket hordoz – és most nem csak az ásványi anyagokra gondolok. Vegyünk például egy szerdai napot, 2011. március 30-át.