Dániel András – Zsubori Ervin: Kuflinőnap
Kuflis körökben a Nőnap is kiváló alkalom az ünneplésre, hasonlóan az összes többi naphoz az elhagyatott réten. Kinyomoztuk, hogyan is zajlott az idén…
UZSONNÁZÓ AZ ÍZEMLÉKEZETHEZ
Kuflis körökben a Nőnap is kiváló alkalom az ünneplésre, hasonlóan az összes többi naphoz az elhagyatott réten. Kinyomoztuk, hogyan is zajlott az idén…
Életképek a mezőtúri művésztelep mindennapjaiból (a Kr.u.-i 2013. esztendőből), avagy amikor a szobrászok egy félbevágott sertésből bontják ki a témát.
Lábszár, de inkább comb, ha kérhetem, / némi hártya, zsíros kötőelem marad, / birokra kelve egész köménnyel, / kényes teste fehér burkokat von / magára ha ad, ilyenkor a szakács / vár még kősóval, édesnemessel, / inkább elnézi e táncot.
Számomra az olümposzi étkek a nagykőrösi konzervgyár termékei voltak. Egy mitikus családi körutazáson jutottak szerephez, Hellászban – első közös kiszabadulásunkkor az izgató Nyugatra.
Puritánia kulináris tartományának minden kétséget kizáróan legmaradandóbb, legtöbbet idézett nyelvi fordulata Medgyesi Pál – kegyes íróink sorában az abszolút „sztár-szerző” – „Tök-é avagy túrós étek?”-fordulata.
A puritán irodalmi művek gyakori olvasójának nyilvánvalóan feltűnik az evéssel-ivással, ételekkel-italokkal, mértékletességgel-mértéktelenséggel kapcsolatos metaforák nagy száma, amely messze meghaladja az ugyancsak nagyszámú állat (különösen madár!) metaforákat. Nem csoda, hiszen ezek a „képes beszéd”-elemek egytől egyig a puritán ízlésnek, mentalitásnak oly kedves „reáliák”, valósággyökerű kifejezési eszközök kategóriájába tartoznak.
A nő cukorból / épít világot, / mézváros küszöbén / áll, csodálva báját / belíveinek, ahogy / csurog minden / csiklandó rendben, / csöppenő krémkupolák / alatt, folyódó / fondüfalak metszetén.
Hungarian blintzes – ezt a nevet viseli az az étterem, amely nagyon közel volt a lakásunkhoz, amikor Tel-Avivban éltünk. Egy magyar palacsintázó tehát, amiről valaki nagy élettapasztalattal megjegyezte: egyszer mindenki eljön ide.
Lencse, borsó, kása, / Diák táplálása. / Galuska, derelye: / Diákok ereje.
Ott sült hátul a rétes, a kis boltban, ami abból volt tudható, hogy az édes-vaníliás-mazsolás illat átjárta az egész pici termet, s kicsapott még az ajtó elé is; nem lehetett nem bemenni érte.
Gyermekkoromban rendszeresen elkísértem Anyut bevásárolni. Ilyenkor sorra jártuk bérházunk tömbjében a közértet, a zöldségest, végül a hentest.
A kávéivás a nászajándékba kapott piros kotyogóval kezdődött. Máig nem emlékszem, hogy került ki Németországba, de még mindig megvan.