Egy újabb forró hétvége Los Angelesben. Ilyenkor, ha az ember nem akar a légkondicionált házban ülni egész nap, a legjobb program leruccanni egy közeli tengerparti – vagy inkább óceánparti – helyre, mert a hőmérséklet-különbség „inland” és „beach” között jelentős tud lenni. Az egyik kézenfekvő célpont ehhez Oxnard, már csak azért is, mert a város és környéke Kalifornia egyik jelentős mezőgazdasági vidéke, így hazafelé a biofarmokon megállva beszerezhetjük a következő heti zöldség- és gyümölcsmennyiséget is.

Los Angeles egyébként, a közlekedést leszámítva, nagyon élhető város. Legfeljebb kétórányi vezetéssel egyaránt elérhető hófödte, síelésre is alkalmas hegy (Big Bear), a gyönyörű, több mint száz kilométer hosszan húzódó tengerpart, de akár a sivatag is, ahol éjszaka számtalan csillagot lehet látni az égen. Mindeközben a világ filmgyártásának központja is, a gazdagság és a sztárok világa – de ez minket éppenséggel nem nagyon izgat.

A hétvégi kiruccanást gondos előkészítés előzi meg; kedvesem már péntek este online kinézi a helyet, ahol ebédelni fogunk. Az egyik fő szempont, hogy legyenek tengeri herkentyűk, mert ezek nélkül egy tengerparti ebéd elképzelhetetlen. Ezúttal a Hook Line and Sinker Seafood Restaurantra esik a választás.

A menü: az elmaradhatatlan kagyló citrommal, illetve „coppino”. Utóbbi egy San Franciscóból származó halpörkölt, tulajdonképpen egy olasz-amerikai étel, ami az itáliai konyha halleveséhez hasonlít. Ez inkább a párom választása, a kagyló viszont az én kedvencem: frissen kibontva, pár csepp citromlével, esetleg paradicsomszósszal ízesítve, de akár grillezve is nagyon finom.

Ebéd után persze séta a tengerparton. Hát, nem nagyon merünk panaszkodni, hogy milyen nehéz az életünk…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel