Noth Zsuzsánna: Kocsmakalandtúrák #37 – Abo Omar étterem, Dahab
Olyan sokáig készülődtünk, hogy mire odaértünk, a halaknak már csak hűlt helyét találtuk. Sebaj, vigasztalt minket az öreg tulajdonos, csirkemenü mindig van.
A nagyadagban ugyanaz van, mint a kisadagban, csak tovább tart – 300 szónál is tovább
Olyan sokáig készülődtünk, hogy mire odaértünk, a halaknak már csak hűlt helyét találtuk. Sebaj, vigasztalt minket az öreg tulajdonos, csirkemenü mindig van.
A karácsonyi édes után egy kis utószilveszteri sós; de ez sem olyan ártatlan, mint hihetnénk.
Az a lényeg, ha főzöl, hogy ne told túl, mert ha az alapanyag jó, nem kell bele még két tucat ez meg az…
Megörültünk, amikor, hosszas próbálkozások után, rábukkantunk a szerencsétlen sorsú, ellentmondásos egyéniségű II. Lajos bajor királyról, Sisi királyné unokatestvéréről és megrögzött Wagner-rajongóról elnevezett, nagyon ízletes kenyérre.
Miután megérkezett Londonba, a nagyváros nemcsak a színházaival meg a hangversenytermeivel bűvölte el, hanem a több száz kávézójával is. A kocsmákkal szemben ezeket az alkoholmentes „pennyegyetemeket” részeg tivornyázás helyett értelmes beszélgetésekre tervezték…
A bazsalikomos-zelleres-rizses paradicsomleves után, s a többféle középső fogás előtt, a gyermek, akit a Köténymesékben, hetedik unoka lévén, természetesen a „katica hetedik pettye” ranggal ruháztam fel, váratlanul ütemes kántálásba kezdett…
Nyolc hosszú évig próbálkoztam, hogy jegyet szerezzek a neten a koppenhágai Vendéglátóipari Iskola kétfogásos vacsorájára. Most végre sikerült…
A háború utolsó éveiben már szinte lehetetlen volt tejhez és tejtermékekhez jutni a Bodeni-tó környékén. De akkor hogyan készítsünk pudingot? Volt rá ötlet.
Valóságos szertartása volt a szilvalekvár főzésének, egész napot szánt rá a család, és a munkafolyamatban mindenkinek megvolt a maga feladata.
Mélységesen érzékelem és átélem létezésem nyomorúságos voltát, amikor tőlem két-három asztalnyira valaki gulyáslevest rendel.
Végül egy forró júliusi napon megtalálta a kudarc kulcsát: rájött, hogy mindennek a paradicsom az oka.
Ez amolyan hétköznapi cukortartó. Nem mintha nem birtokolnék ennél díszesebbet, finomabbat, a dédanyámtól rám maradottat, mégis ezt használom már vagy három évtizede.