Tócsnit sütni csakis lámpalázzal tudok. Ez környezetbarát ugyan, de jóval tovább tart, éhes embernek istencsapás. Gyerekkori emlékképek, ízfoszlányok a számban, hó elején párizsis kenyér, hó végén tócsni a vacsora.
Kategória: Nagyadag
A nagyadagban ugyanaz van, mint a kisadagban, csak tovább tart – 300 szónál is tovább
Bagó Tünde: Vita az ostya fölött
A töltelékek, a mokkás, a giandujás, a karamellás, a mandulás, a vaníliás, valamennyi maga volt a krémes álom, de ez a mogyorós, amelyet Urs éppen most töltött bele a Barbara által sütött kis lyukas szivarokba, az volt a csúcs. Abban benne volt a dédanyja, Berty néni, a papa és az ő munkája. Urs ezt akarja elvenni tőle.
Gulyás Dénes: A dédi után szabadon
A recept nagyon régi. Az összes nagyanyám, dédnagyanyám, s azok nagymamái is valószínűleg így készítették. Egy darabig mentem a kitaposott ösvényen, s hogy jó úton járok, gyermekkorom óta jól ismert illatok igazolták, egészen a második lépésig. Ez megnyugtatóan hatott, de a bennem bujkáló engedetlen kukta letért az ösvényről.
Petrőczi Éva: A Prince Edward-sziget ízei
A nagy sikerű Anne-sorozat előzménytörténetének, a Marilla a Zöld Oromból című regénynek sikerének titka elsősorban a szerző, Saray McCoy szinte „rokoni” szeretete és érdeklődése Avonlea kisvilága iránt. Marilla ifjúkorának történetében két piros gyümölcs, a ribizli és a málna is főszereplő.
Bagó Tünde: A Sacher-torta titka
Tekk olyannyira megdöbbent az újságíró állításain, hogy szinte elfelejtette, hogy ő nem is a Sacher-torta után kutakodik, hanem az isler érdekli. A cikket azonban már nem tudta tovább olvasni, mert valaki türelmetlenül nyomta a hívógombját.
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #34 – Butélia
A butélia derekába körbe leveles indát csiszoltak, amiből négy szőlőfürt csüngött lefelé. Ha valaki a nap bármely szakában megszomjazott, töltött magának egy pohárkával és fölhajtotta. Amikor kifogyott, nagypapa a szoba sarkában álló zöld csatos üvegből újratöltötte.
Gulyás Dénes: Harcsával enyhített emlék
Amikor egyszer már öt perce meg sem mozdult az úszó, a türelmem elfogyott, begázoltam a Tiszába, s ahogy az egyre mélyülő vízben lehetett, öles léptekkel haladtam befelé – egészen addig, amíg el nem fogyott a lábam alól a meder, s a víz a fejem fölött összecsapva el nem kezdett húzni-vonni magával.
Lackfi János: Pezsgő
Lehunyta a szemét, legszívesebben mindenkit félrelökdösve előreszaladt volna ezen a novellán, mert érezte, hogy egy különteremben behűtött pezsgők várakoznak, és a jeges, buborékos kortyoknál most semmire sem vágyott jobban, de tudta jól, hogy minden elbeszélésnek megvan a maga ritmusa, és aki elébe akar vágni az eseményeknek, nagyon könnyen kizuhanhat az irodalomból, és örök keringésre ítéltetik, a megíratlanság terében súlytalanul lebegő űrszemét lesz belőle.
Köböl Vera: Újévi lencséim, babonakörettel
Minden a Luca-napi búzavetéssel kezdődött. Négy éve, december 13-án eldöntöttem, hogy sorra veszem a babonáimat. Egy város közepén lakó magamfajtának ezt nélkülözhetetlen tudni.
Kákonyi Lucia: Ecet a lavórban
Óévbúcsúztató városnéző bringázásra készült. Vastag harisnyát húzott, miniszoknyát vett fel, és kölcsönkérte nagymama fűzős bokacsizmáját, meg a háború előtti harangkalapját. Féloldalasan húzta az arcába, ahogy Mamit látta egy ezeréves fényképen.
Petrőczi Éva: Holnapra is majad
Pokorny Lia receptjei a szó legnemesebb értelmében zöldek – és nemcsak az ivólevek és a desszertek, hanem a húsételek is. A Lia komponálta zöldségpörölt egyik ősét, a zöldborsópörköltet valamikor gyakran magam is feltálaltam, igaz, nemegyszer hó végi kényszerből – de a család apraja-nagyja szerette…
Bibók Bea – Tenczer Tamás: Flódni
Alapvetően a három szín- és ízréteg teszi mutatóssá. Legalul a dió, középen a mák és a szilvalekvár feketéje, felül pedig az alma szerény, szűzies világossága. A tészta vékony rétege csak sejlik, a fogyasztó szinte csak tölteléket harap.