Elérkezik egy mély völgybe, egy kerek tó partjára, ahol térképe szerint egy étteremnek kellene rejtőznie, de nem talál semmit. Csak egyetlen emberrel találkozik, aki a tó partján készülődik horgászni, tőle érdeklődik az étterem felől.
Kategória: Madárlátta
Útról való, máshol megélt ízszilánkok
B. Tomos Hajnal: Zsíros kenyér mustárral
Lehet, kissé naivnak néztek, ha azt mondom, hogy minden évben, amikor mi, szanaszét szóródott magyarok az új búzát és kenyeret ünnepeljük, nekem azok a réges-régi nagy szeletek jutnak eszembe, melyeket gyermekkori pajtásom minden reggel jó vastagon megkent disznózsírral.
Gergely Tamás: Faeper
Kisebb tasak szárított faeper került a minap a házba. De a faeper számomra a székelyföldi Homoródszentmártont jelenti: nagyapám háza udvarán díszelgett egy terebélyes eperfa.
Gergely Tamás: Bivalytej
Most már sajnálom az elmaradt beszélgetéseket. Pedig lehetett volna, mert miután a bivaly hazajött a csordából, s ő megfejte, kiült a háza elé, figyelte, mi történik az utcán, a faluban.
Mörk Leonóra: Nyárutó jegeskávéval
Minden évben eljön az a nap, amikor kísértést érzek, hogy feltöltsek egy fotót az Instagramra #lastdayofsummer megjelöléssel. Tavaly ez a nap valamikor szeptember közepére esett, az idén hamarabb búcsúzott el a nyár.
Gergely Tamás: Bazsalikom
Ha itt, Stockholmban leszaladok a szemközti „közértbe”, állandó jelleggel, vagyis télen-nyáron megvehetek egy tízesért egy cserepet helyettesítő műanyag pohárkában árusított fűszernövényt, például bazsalikomot. Bukarestben, korábbi lakhelyünkön, legfeljebb az Obor piacon kaphattam el egy kötéssel, nyáron.
Galambos Tibi: A gránátalmánk színe
A gránátalma egyike a kertünk kedvenc díszeinek. Húsz évvel ezelőtt, amikor „falura” költöztünk és elültettük, alig volt nagyobb egy vesszőnél.
B. Tomos Hajnal: Körtekompót csángósan
Gyermekkoromban volt a nagyanyámék háza előtt egy vénséges körtefa a Mária Lujza fajtából. Meglehetett az vagy száz éves is, mert nagyapám, amikor megvásárolta jövendőbeli családi fészkét, már javakorabeli, hatalmas koronájú fa volt. Nos, ez a körtefa úgy ontotta minden évben a nagy, lédús gyümölcsöket, hogy gyakran letört alattuk egy-egy ág.
Gergely Tamás: Egy pohár tej a sörgyári kantinból
Egy Sara nevű vendéglőláncolat gyári kantinjában ettünk, szubvencionált és finom ebédet. Itóka az ebédhez – nagy választékban a gyár termékei: narancslé, Coca-Cola, gyenge sör… Feltűnt viszont, hogy tejet is lehet választani.
Székely Ervin: Kolbászos, sajtos kenyér versus tepertős pogácsa
Saját recept alapján elkészítettem a sajtos, kolbászos kenyeret és a tepertős pogácsát is, hogy összehasonlíthassam, melyikből fújnak jobban a pusztai szelek, melyikben bőg hangosabban a gulya és tilinkózik szebben a pásztor.
Gergely Tamás: Hamvas
Mindjárt az elején tisztáznom kell, hogy nem Hamvas Béláról lesz szó ebben a kis visszaemlékezésben, hanem a medeséri Pali bátyámról, a Székelyföld közepén.
Stegbauer Tibor: Esetem a kvasszal
Tehát ketten ültünk az autóban. Én a megszokott helyen, az anyós felől pedig a bepárásodott kvasz. Az évek alatt gyűjtött tapasztalat azt súgta, hogy ha az InterRégió most indult el Bodokról, akkor minimum húsz perc, mire a sorompóőr koszos, valaha sárgának született zászlócskájával, vigyázz állásban tiszteleghet neki. És jött a salamoni gondolat, hogy nézzük csak meg, mit is tud ilyen esetben a kvasz.