Gergely Tamás: Cékla a szendvicsen
Megtanultuk, hogyan lehet újítani, vagyis az otthoni receptek alapanyagai mellé újat bevinni.
Időtlennel érintkező közelmúlt
Megtanultuk, hogyan lehet újítani, vagyis az otthoni receptek alapanyagai mellé újat bevinni.
Amikor Fruzsi látta, hogy tetszik a kék tál, amit ő valahol egy használtcikk-kereskedésben böngészett potom áron, egyből nekem ajándékozta, legyen a tiéd, vidd haza, mondta. Így lett az én tulajdonom.
Negyedszázada Oxfordban vásárolt mikiegeres kötényem méltó utódját hosszú éveken keresztül hiába kerestem. S erre, mit tesz Isten, megint csak Albionból érkezett az „őrségváltás”…
Bukarestben, még az én időmben, vagyis közel negyven évvel ezelőtt, így rikoltoztak ősszel a Patria mozi előtt a Magheru sugárúton: Árdé, fridzsé. Leírva románul: Arde, frige, s a jelentése ennyi: ég, megéget, vagyis forró.
A szőlőszemeket nem vágjuk, mégis jól megférnek a francia, kék porcelánon a szép ívű késsel. Szóval, megférnek.
A regény egy határ menti kisvárosban játszódik, ahol én magam is élek, így jól ismerem a környék bülletermesztő gazdáit, a legjobb maultaschent és spätzlét készítő éttermet, valamint a péket, aki ropogós brezelt süt.
Egyenesen a frigóból…
Hosszú sor állt, mint mindig, volt, aki elvitte a több doboznyi batyucskát: le lehet fagyasztani, mondta nekem az első alkalommal a feleség, aztán meg lehet sütni, de először gőzölni kell.
Most, amikor már a harmadik karácsonyt éljük meg szorongások, szorongattatások árnyékában, mindenkinek (a konyha körüli tehetséggel megáldott férfiakra is vonatkozik mindez) szívből ajánlom, gyűjtsön erőt, örömet, energiát a karácsony igazi lényegéből, s szerezzen sok, apró örömet szeretteinek saját készítésű, egészséges és játékos külsejű finomságokkal.
Tószt helyett.
Így jön be a képbe Méliusz, aki időnként utazhatott külföldre. És utazásait megírta. Párizst is, bár anyagiakban nem bővelkedett. Azért a sajtok királyát nem kerülte el.
Hat barátném és ugyanannyi szomszédasszonyom elkacagott históriájából szűrtem ki, hogy mióta idősödő férjeik tudomást szereztek a zeller férfipotenciára gyakorolt pozitív hatásáról, mintegy varázsütésre elkezdték enni e „csodaszert”.