Utazásunk utolsó napját már újra a portugál szárazföldön töltöttük, ahol Sintra városába kirándultunk, bejárva a portugál királyok és arisztokraták romantikus nyári palotáit.
Zsubori Ervin: Levesember
Beleszeltem a tányérba két paprikakarikát, aztán szedtem a levesből – és egyszer csak ott volt.
Pető Tünde: Azori kalandozások #4 – Vulkántúra és bálnacsont-faragások, búcsúebéddel
Ezúttal – szerény belepő fejében – módom volt megtekinteni az emeleti bálnacsont-faragásokat is. Egyszerű emberek művei ezek a kis szobrocskák, vésetek és faragások, amelyek között azonban sok olyan akad, amelyet profi művészek is megirigyelhetnének.
Petrőczi Éva: A hazai ízemlékezet fővárosa – Sümeg
Ezidén szokatlanul nagy, mert családom személyes életébe is beleszövődő látvány-emléket kaptam a sümegi Kisfaludy Sándor Emlékházban.
Galambos Tibi: Rajzok a konyhából #8 – Csendélet barackpálinkával
A nyári gyümölcsök mellé kellett valami érdekes kísérő, hogy a kép egyensúlyba kerüljön.
Rubin Eszter: A padlizsánsaláta titka
A semmiből beúszott egy megfoghatatlan ízemlék, és nem hagyott nyugodni.
Gulyás Dénes: Ribizliálom
Reggelente megkóstolom, leszedek pár fürtöt, s amikor mér érett, édes és fanyar, szinte hallom, hogy azt mondják: most. No, akkor a bokrok közé ülök, és könnyítek rajtuk; az idén húsz kilónyit sikerült.
Kállay Kotász Zoltán: Időmilliomosok
Ha túrós volt ebédre, negyed 1-re már be is faltam; / indulásig még majdnem egy óra, / „lemegyek a betonra!”, szóltam nagyinak. / A beton a garázssor előtti udvart jelentette, / szürke, üres placc, autók ritkán parkoltak rajta.
Noth Zsuzsánna: Kocsmakalandtúrák #11 – Visszatérés a Kerék vendéglőbe
Hetvenedik születésnapomhoz közelítve olyan nosztalgikus hangulatba kerültem, hogy feltétlenül gyermekkorom Óbudájába, a Kerék vendéglőbe kellett mennünk a családdal megünnepelni.