A zongorából és a tányérok mintájából arra következtetek, hogy esténként szerelmespárok kedvenc találkahelye lehet, legalábbis őket célozzák meg, hogy látogassák az éttermüket.
Szentmiklósi Tamás: Egy úrinő felemelkedése, avagy Mamó bejglit süt
Aztán megszülettem, éltük a szerény életünket a szűk lakásban, jól megvoltunk, csak egyvalami hibádzott: Mamó nem tudott főzni, mosni, vasalni, varrni stb. Honnan a csudából tudott volna?
Gulyás Dénes: Káposztás kalandok #1 – Kőbányai katasztrófa
Asztalhoz ültetett, s a frissen készült, még forró, zsíros székelykáposztát, jó nagy húsdarabokkal, elém tette. Aztán két perc múlva a következő tányérral ugyanebből.
Petrőczi Éva: Az én „főzőládám”
Rádöbbentem, hogy főzőláda-siratásra semmi okom, hiszen én ennek az elmés találmánynak egyik alfaját már jó húsz éve feltaláltam és nagy sikerrel használom.
Sárkány Viktória: Polippremier
Egy szép nap előfőzött, konyhakész, kedvesen pöndörödő kisebb karocskákat találtam a boltban – uzsgyi neki, szaladtam velük haza.
Kállay Kotász Zoltán: Tizenkét előpácolt haiku
Répa a vágódeszkán… / Nem az én asztalom, / de megvigasztalom.
Noth Zsuzsánna: Kocsmakalandtúrák #15 / Portói porciók 3 – Taberna Rio
A Douro folyó mellett a Ponte D. Luís I. híd tövében ültünk ki a Taberna Rio étterem teraszára ebédelni a lányommal. Az étlapot átfutva a Bacalhau a Bras mellett döntöttünk mindketten.
Ferber Katalin: Egy finomságról
Hosszú sor állt, mint mindig, volt, aki elvitte a több doboznyi batyucskát: le lehet fagyasztani, mondta nekem az első alkalommal a feleség, aztán meg lehet sütni, de először gőzölni kell.
Becz Dorottya: Napi száz – Kajakóma
Tévedsz, nem szenteste kezdődik, hanem már a bevásárlásnál…