Szentmiklósi Tamás: Liberális almás pite
A kedvenc süteményem, almás pite sült a sütőben, s amint elkészült, tepsiben kitették a kőpadlóra, hogy hűljön.
Sümegi Noémi: Nagyon
Amikor a kedvenc cukrászdádban megcsinálják neked a kedvenc süteményedet.
Gergely Tamás: Őszi üdvözlet Éva kertjéből
Stockholm, kert. 6 négyzetméter. Kezelése történik nagy gonddal. Kettéosztva – virágokra és fűszernövényekre.
Gergely Tamás: Káfá – mesterségem címere
A kávé az etióp fennsíkról terjedt el szerte a világban, és a neve a „káfá” volt…
Bauer Barbara: Fonatok között őrzött emlék
Szerette a kalácsomat. Fontam örömből, fontuk együtt a lányommal, ünnepekre, hétköznapokra. Aztán fontuk, mert megkívánta, mert kívánt még valamit…
Hajdú Mónika: Százéves-látogatás
Tudom, hogy Gyula fő nevezetességei a vár, az Erkel ház, a fürdő, a kolbász, de…
Zsubori Eszter: Egy váratlan indiai
Van kajád? – kérdezte az egyik kollégám ebédszünetben. Szerencsére nem volt…
Szentmiklósi Tamás: Evés és fogyasztás
A homlokát egyfolytában ráncoló Beleznay Kázmér a laptopja fölé hajolva írta a cikket a zsibongó étteremben, s már alig várta, hogy a végére érjen…
Kállay Kotász Zoltán: Konzerv II.
A Tusnádi utca közepén jártam, amikor megszólítottak. / – Kisfiú! Gyere ide! / (Ezzel nem csak az volt a baj, hogy nem voltam kisfiú, / egy tizenkét éves nem kisfiú már, / Jancsi sem voltam, mert hiányzott mellőlem Juliska.) / – Kisfiú! Segítenél? / A néni egy garázsajtóból hunyorgott.
Gulyás Dénes: Lilaakác-illatos vacsorák #06 – MarikaLaci vagy LaciMarika
Nem tudom leírni az összetartozást, az övékét máshogyan, csak így: MarikaLaci, vagy LaciMarika.
Gergely Tamás: A málna jegyében
Újabban mindenütt málna ötlik elém…
Noth Zsuzsánna: Keszeglesen
Pecáztál tovább, nem bővítve ki egyetértésben az időhatárt, s mi Bob kutyával elindultunk a part mentén kavicsok közt böngészni; hogy mi után és miért, nem tudni.