Szentmiklósi Tamás: Evés és fogyasztás
A homlokát egyfolytában ráncoló Beleznay Kázmér a laptopja fölé hajolva írta a cikket a zsibongó étteremben, s már alig várta, hogy a végére érjen…
Kategória: ÍróAsztal
Irodalommá párolt alapanyagok
Kállay Kotász Zoltán: Konzerv II.
A Tusnádi utca közepén jártam, amikor megszólítottak. / – Kisfiú! Gyere ide! / (Ezzel nem csak az volt a baj, hogy nem voltam kisfiú, / egy tizenkét éves nem kisfiú már, / Jancsi sem voltam, mert hiányzott mellőlem Juliska.) / – Kisfiú! Segítenél? / A néni egy garázsajtóból hunyorgott.
Noth Zsuzsánna: Keszeglesen
Pecáztál tovább, nem bővítve ki egyetértésben az időhatárt, s mi Bob kutyával elindultunk a part mentén kavicsok közt böngészni; hogy mi után és miért, nem tudni.
Mörk Leonóra: Egy csésze tea Weimarban
A német irodalomtörténet leghíresebb csésze teáját 1806. október 20-án fogyasztották el. Aki átnyújtotta, Johanna Schopenhauer volt, aki kapta és megitta, Christiane Vulpius, pontosabban akkor már egy napja hivatalosan is Christiane von Goethe.
Kállay Kotász Zoltán: Konzerv
– Nem tud megromlani – legyintett nagyi, / miután körbehunyorogta a fémdobozt. / Konzervnyitó, kotrás, lábas, sparhelt.
Petrőczi Éva: Heidelbergtől Skóciáig
Mila nem csupán a szerelmi bánatot és csalódást gyúrja ki magából, de csodálatos kenyerei és süteményei jóvoltából lassan-lassan „belegyúrja” magát a falu apraja-nagyjának szívébe.
Nagy Izabella: Csavaros csoki-vanília fagyi és egy nádirigó
Eszegettük a fagyit, a tölcsér alja kezdett átázni, / pont, mint gyerekkoromban. / Ilyenkor el kell kezdeni kiszürcsölni alulról, de / közben a rigó csak dalolt, dalolt, / és a nádszál tetejére ült.
Petrőczi Éva: Vers, többeknek
Anti-Pszüché / kinéz a linzerrácsos / kisablakon, / s felsóhajt…
Kállay Kotász Zoltán: Somlói galuska
Zamárdiban, a nyári szakszervezeti kéthetes üdülésünk utolsó napján történt…
Petrőczi Éva: Málnadombi mesék
A Málnadomb édességkínálata pár hónapja kibővült. Oly gazdag lett a választék, hogy akik odajártak, sokszor percekig tanácstalanul ácsorogtak a pult előtt.
Kállay Kotász Zoltán: Minyonok
Aznap reggel a kórház melletti cukrászdában / minyonokat vettem, biztos, ami biztos, / majd hazaérve a Nefelejcs utcába a konyha kövén / kalapáccsal fejbeveregettem a diókat…
B. Tomos Hajnal: A jótevő
A januári fagyban aprócska öregember kuporog valami rozzant suszterszéken a nagyváros egyik forgalmas járdáján. Előtte fehér gyolccsal leterített láda, rajta a szerény portéka: három, egyenként tíz, húsz és harminc tojást tartalmazó kartontálca…