Turbuly Lilla: Szimpla
Szatmári vasútállomás. Még fél óra az indulásig. Jó, akkor iszom egy kávét.
Kategória: Mix
Innen is egy kicsi, onnan is egy kicsi
Sárkány Viktória: Polippremier
Egy szép nap előfőzött, konyhakész, kedvesen pöndörödő kisebb karocskákat találtam a boltban – uzsgyi neki, szaladtam velük haza.
Gulyás Dénes: Száraz vörösre hangolva
Villan a gyufa lángja, s innen-onnan villannak a vörösboros emlékek is. Az egyik Argentínából, Buenos Aires egyik nagyszerű étterméből, ahol a Teatro Colónban abszolvált előadás után ülünk.
Héjjas Emese: Mit keres Buddha az asztalon?
Gyönyörű, egészséges és finom. Kevés étel tudja ezt a hármat egyszerre. Na de mi köze van a buddha-tálnak Buddhához…?
Láng Eszter: A második alkoholos ital
Elmentünk egy délután a miskolci várat megnézni, és utána meghívott egy pohár italra egy helyes kiskocsmába, ahol kockás terítő volt az asztalokon, és ketten ittunk meg egy üveg sört.
Láng Eszter: Az utolsó tárkony
Elővettem a féltve őrzött ecetes tárkonyt, és az üveg aljáról belekotortam a maradékot a már majdnem kész ételbe. És elfogott a szorongás, honnan szerzek majd tárkonyt, ami a bablevesnek és a krumplilevesnek elmaradhatatlan tartozéka az én „zöld konyhámban”.
Gulyás Dénes: A dédi után szabadon
A recept nagyon régi. Az összes nagyanyám, dédnagyanyám, s azok nagymamái is valószínűleg így készítették. Egy darabig mentem a kitaposott ösvényen, s hogy jó úton járok, gyermekkorom óta jól ismert illatok igazolták, egészen a második lépésig. Ez megnyugtatóan hatott, de a bennem bujkáló engedetlen kukta letért az ösvényről.
Peťovská Flóra: Furda borz kedvencei
Egy széltében, hosszában, de leginkább mélytében ismert építőmesterről van szó, aki bizonyára szereti a hasát…
Balla Erna: Schmorgurke
A Schmorgurke, magyarul párolt uborka gondolatára a legtöbb magyart kirázza a hideg. Pedig…
Láng Eszter: A salátáról másképpen
Azt kérdi a minap egy kedves ismerősöm, szoktam-e salátalevest csinálni. Nem rövid életem során ezt a kérdést először tették fel nekem.
Erényi Ágnes: Hurut a konyhámban? Soha!
Ifjú, főzni nem tudó és nem is akaró ara lévén, inkább elolvastam az egyik nagymamaregényt, az Emberek a Szamos mentén címűt, nem túl nagy lelkesedéssel. Hogy mégis jó legyek a rokonoknál, megkértem őket, megcsinálnánk-e a történetben szereplő, rémesnek ígérkező, churut nevű valamit.
Petrőczi Éva: Az ember és a szőlő párbeszéde
A Szőlőskert Provence-ban című könyvben nem csupán az igazán Franciaországban otthonos, „hivatalos” szülőföldjén sok lelki sérülést szenvedett Ava története, nem a „gyógyító mediterrán légkör” séma az, ami magával ragad bennünket. Sokkal inkább az emberi világ – ezúttal egy törékeny asszonyember – és a szőlő, a bor, első renden egy különleges rozéfajta párbeszéde ez.