Grönsöö kastélyához – Stockholmtól körülbelül száz kilométerre, a Mälar nevű tó partján – három okból szoktunk elzarándokolni. Először is, mert szép, gondozott a kastély és a parkja. Másodszor, mert profi minden, kint és bent, s az idegenvezetés nemkülönben. Ezenkívül évente egyszer az almavásár miatt.

Nemcsak nézzük a „száztányéros” kiállítást a környék almáiból, hanem vásárolunk is abból, ami Grönsöö fáin terem. Annyit, amennyi befér kis Chryslerünkbe, továbbá amennyi tárolható a teraszunkon. Olyan fajtákból, amelyeket szeretünk. Ez évi kedvencem a Rubinola (a kocsiban a bal oldali csomagban látható).

Van erről a helyről egy jó sztorim. Amikor először kocsiztunk ki a kastélyhoz, a belépti jegyet interneten rendeltük meg, de csak a családnevünket írtam be. Miután helyben kifizettük az árát, egyszer csak észrevettük, hogy rohan utánunk valaki – mint kiderült, maga a gróf, Jacob von Ehrenheim. „Gergely, Gergely, de mi a keresztnév? Tamás?” Na, gondoltam, utolért végre a világhír, Grönsöö grófja is hallott már rólam! Miután bemondtam, hogy igen, Tamás, Jacob a mellettem álló fiamra mutatott, s lelkesen mondta: „Az én fiam a legutóbbi versenyen Tamással pingpongozott…”

Rég volt. Tamás fiam már nem jár velünk, viszont ezúttal Ehrenheim gróf fia állt az almavásár kasszájánál. És kérte, adjuk át üdvüzletét egykori pingpongozó társának.


> A Grönsöö kastély honlapja

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel