Noth Zsuzsánna: Kocsmakalandtúrák #21 / Izraeli ízvilág 2 – Gránátalmalé

Akkóban a piac tőszomszédságában álló muszlim mecsethez mentünkben, egy kőépület aljában láttuk meg a gránátalmát préselő bácsit. Mint a cövek, állt kék-fehér kockás ingben a fémvázas standja mögött, kilenc rekesz gyümölccsel és egy öntöttvas présgéppel. A legnagyobb egyszerűséggel a legjobb helyen, az örökkön szomjas turisták útvonalán. A háta mögötti puritán üzlethelyiségét is csak hűtőgépek és rekeszek töltötték meg. A friss gyümölcslének nem kell cégér, a nedű látványa magáért beszél.

Megrendeltük a négy pohár gránátalmalevet, és az új dolgok iránt bizalmatlan kisfiúunokámnak egy narancslevet. A fertőzések elkerülése végett az árus gumikesztyűt húzott, félbevágta a mosolygós piros gránátalmákat, belehelyezett egy darabot a prés tányérszerű pofái közé, a gép karját lenyomva sajtolta a levét egy krómnikkel nyeles kiöntőedénybe. Míg akkurátusan préselt, mosolyogva elmesélte angolul, hogy fiatalkorában járt Lengyelországban. Derűs mosolya arról árulkodott, hogy az öregkori boldogsághoz nem kell egyéb, mint néhány láda gyümölcs és egy stabil présgép.

A friss, céklavörös, hűs gránátalmalé egyszerre mézédes és pikánsan savanykás. Lassan ízlelgetve iszogattam, hogy minél tovább tartson.

Eredeti fotók: Noth Zsuzsánna | Effekt: Kantin.