Én hófehér, szövésében mintás damasztterítőket kaptam nászajándékba, az étkezőasztalra pedig nyomott mintásakat vettem. Naná, hogy mindent ráborogattak a gyerekek, nem győztem mosni, vasalni a terítőket, de nem engedtem a viaszosvászon csábításának.
Címke: Noth Zsuzsánna
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #34 – Butélia
A butélia derekába körbe leveles indát csiszoltak, amiből négy szőlőfürt csüngött lefelé. Ha valaki a nap bármely szakában megszomjazott, töltött magának egy pohárkával és fölhajtotta. Amikor kifogyott, nagypapa a szoba sarkában álló zöld csatos üvegből újratöltötte.
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #33 – Jégkocka
Az első Lehel hűtőszekrényhez kaptunk egy hosszúkás alumíniumtálkát, áttetsző műanyag ráccsal.
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #32 – Sótartó
Később kaptam a kolléganőmtől nyírfából esztergált, két tálkás asztali sótartót, égetett mintával. Ilyen mindenkinek volt, aki megfordult a 100 Ft-os boltban, mint ahogy barna műanyag hordó sótartója is, drapp billenős tetővel.
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #31 – Dunsztos
Nagymama dunsztosüvegei több költözést is túléltek. A nagyobbak 2-3-5 literesek. Avokádó zöld, halvány zöld alma színű, akvamarin kék. Alacsony, zömök, karcsú rövid nyakkal; telt hasú, rövid, kicsi nyílással. De a legizgalmasabb a WARHANEK C. felirattal évszámmal is ellátott dombornyomásos volt.
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #30 – Merülőforraló
A spirál formájú merülőforralót mostohaapám vette, aki akkora csodálattal adózott mindenfajta technikai vívmánynak, hogy még pénzt sem sajnált költeni rájuk.
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #29 – Diótörő
Nagypapa sámlin ülve, kalapáccsal csapta agyon a diószemeket az udvar egyik bazalt járókövén, én fogazott fejű, kétnyelű acéleszközzel törtem a diót a püspökkenyérhez és a bögretésztához. Évtizedekig kitartott mellettem ez a diótörő, míg az egyik költözésnél elkallódott.
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #28 – Mézes csupor
Örököltem nagymamámtól egy sárga fajansz méztartót, kissé ütött-kopott, de egyedi számozott darab, legalább hetven éves. Márkájára utaló felírás nincs, csak annyit ütöttek bele, hogy Dep H122/1.
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #27 – Fűszertartó
A nászutunkon Zakopanét is útba ejtettük. Az egyik kanyargós utcában éppen népművészeti vásár zajlott. Rettenetesen tetszettek a járda szélére kiállított, ember nagyságú, feketére pácolt Krisztus- és parasztszobrok. Nem tudtunk volna megfizetni, ezért vigaszunkra vettünk egy kis polcot három faragott fűszertartóval.
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #26 – Kancsók, csészék, poharak
Családunk legrégebbi kancsója már az ötvenes években járta Zebegény utcáit. Fehér, nagyfülű, öblös csőrű, kétliteres zománcozott kancsó volt. Több funkciót látott el.
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #25 – Bödön
Disznóöléskor a zsírszalonnából kisütött zsírt nagypapa félrehúzta a sparhelten a tűzről, és amikor kissé lehűlt, még folyékony állapotban beöntötte a nagy világoskék zsírosbödönbe. A maradékot a vajszínű kis bödönbe.
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #24 – Disznótor
Gyermekként barbárnak és brutálisnak tűntek nekem a disznóölési ceremóniák, egyáltalán nem rajongtam értük, ellenben a fejedelmi vacsorafelhozatal elnyomta a gyomortájon keletkezett iszonyatomat. Annyira falánk voltam, hogy muszáj volt ennem mindenből.