Én hófehér, szövésében mintás damasztterítőket kaptam nászajándékba, az étkezőasztalra pedig nyomott mintásakat vettem. Naná, hogy mindent ráborogattak a gyerekek, nem győztem mosni, vasalni a terítőket, de nem engedtem a viaszosvászon csábításának.

Az első Lehel hűtőszekrényhez kaptunk egy hosszúkás alumíniumtálkát, áttetsző műanyag ráccsal.

Később kaptam a kolléganőmtől nyírfából esztergált, két tálkás asztali sótartót, égetett mintával. Ilyen mindenkinek volt, aki megfordult a 100 Ft-os boltban, mint ahogy barna műanyag hordó sótartója is, drapp billenős tetővel.

A spirál formájú merülőforralót mostohaapám vette, aki akkora csodálattal adózott mindenfajta technikai vívmánynak, hogy még pénzt sem sajnált költeni rájuk.

Nagypapa sámlin ülve, kalapáccsal csapta agyon a diószemeket az udvar egyik bazalt járókövén, én fogazott fejű, kétnyelű acéleszközzel törtem a diót a püspökkenyérhez és a bögretésztához. Évtizedekig kitartott mellettem ez a diótörő, míg az egyik költözésnél elkallódott.

Örököltem nagymamámtól egy sárga fajansz méztartót, kissé ütött-kopott, de egyedi számozott darab, legalább hetven éves. Márkájára utaló felírás nincs, csak annyit ütöttek bele, hogy Dep H122/1.

A nászutunkon Zakopanét is útba ejtettük. Az egyik kanyargós utcában éppen népművészeti vásár zajlott. Rettenetesen tetszettek a járda szélére kiállított, ember nagyságú, feketére pácolt Krisztus- és parasztszobrok. Nem tudtunk volna megfizetni, ezért vigaszunkra vettünk egy kis polcot három faragott fűszertartóval.

Családunk legrégebbi kancsója már az ötvenes években járta Zebegény utcáit. Fehér, nagyfülű, öblös csőrű, kétliteres zománcozott kancsó volt. Több funkciót látott el.

Disznóöléskor a zsírszalonnából kisütött zsírt nagypapa félrehúzta a sparhelten a tűzről, és amikor kissé lehűlt, még folyékony állapotban beöntötte a nagy világoskék zsírosbödönbe. A maradékot a vajszínű kis bödönbe.

Gyermekként barbárnak és brutálisnak tűntek nekem a disznóölési ceremóniák, egyáltalán nem rajongtam értük, ellenben a fejedelmi vacsorafelhozatal elnyomta a gyomortájon keletkezett iszonyatomat. Annyira falánk voltam, hogy muszáj volt ennem mindenből.