Mikor kisgyerekként a lakásban sertepertéltem, az ebédet főző Anyámtól kaptam egy-egy frissen hámozott murkot, szelet karalábét, vagy amit a legjobban szerettem: káposztatorzsát.

Életem nagyobbik részén túl még mindig ezek a legmaradandóbb ízemlékeim. Manapság én reszelem a murkot, készítem elő főzéshez a zöldséget, s így meg-megajándékozom magam egy darab rágcsálnivalóval.

Olyanokkal például, mint az a képen megörökített brokkoli szár, ami keresztben vágva olyan szép, érzékeny szeletet formál, mint amilyen egy… hétéves kisgyerek lelke. Akinek délelőttjét egy rágcsálnivaló bearanyozta – egy zöldség-kisördöggel.


A nyitóképen Mister Rágcsa mint mini Lucifer… (Fotó: Gergely Tamás).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel