Lassan hat hónapja már, hogy megjelent a Porlik, mint a szikla című regényem, amiben kulcsszerep jut a kenyérnek és a pékmesterségnek, így a hitelesség érdekében én is tanulni kezdtem a szakmát. Olyannyira, hogy néhány napja már meg is volt az írásbeli vizsgán, ma, március 12-én pedig sikerrel túljutottam a gyakorlatin! Erre készültem tegnap, a fonásokat gyakorolva: fejes kalács, barchesz, mindszenti, négyes fonás, hatos fonás, briós, sóskalács… Gyurmával kezdtem, tésztával folytattam, hogy aztán nagyokat szippantsak a kosárnyi végeredmény finom illatából. Egyszerűen nem tudok ráunni!

Szívesen elmeséltem volna ezt részletesebben is, de ahhoz, hogy pék lehessek, még készülnöm kell a holnapi szóbelire… Meg kell tanulnom például a felsődobos lisztcentrifuga részeit.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel