A reggeleket mindig a karamell töltötte be, a nagyapám ugyanis minden áldott nap megivott egy csészével. Csak ült a nagy asztalnál, kora hajnalban, gyertya fényénél az újsággal, és a nagyi minden reggel letette elé a karamellt egy darab kaláccsal, kenyérrel. „Tessék, Papa!”
Címke: Bauer Barbara
Bauer Barbara: A kenyér lelke
– A kovász a lelke a kenyérnek – intett a teknő felé –, a lángosnak is. Amikor hozzáérek, a lelkét érintem, ő pedig az enyémet. Összefonódunk.
Bauer Barbara: Emelem kalapom
Amikor a kenyér életre kél, akkor szuszog, puffog, mondhatni, örvend: most övé a tér.
Bauer Barbara: A falusi pék
Talán egyszer ő is ott lesz mindenki asztalán, mint az apja. Minden ünnepen.
Bauer Barbara: „Jó volt!”
És akkor végre megszólalt a mama. Megtörölte a szája sarkát a keze ügyében lévő kendőjébe, és csak annyit mondott, „Jó volt!”, majd felhajtotta a maradék kávét is, és folytatta: „Nem baj, hogy az öregnek nem kellett ilyeneket ennie”.
Bauer Barbara: A frissen sült kenyér illata
„…a templom után, az akácos végén feltűnt a fehérre meszelt podsztyenás kis ház, előtornáccal, zöld fakerítéssel. Kéményéből még most a nyári melegben is füst gomolygott. – Nagymama kenyeret süt – sóhajtott Misi éhesen.
Bauer Barbara: A reszelős túros emlékízei
Az emlékízek íz emlékek: sejtések a nyelv hegyén, amik egy-egy hangulatra, illatra bukkannak fel a múltból. A reszelős túrosig mintegy harminc évet kell visszalépni az időben. Ez volt az egyik kedvenc sütim.
Bauer Barbara: Barhesz
– Azt hiszem, eleget pihent a tészta – állt fel és húzta ki a köténye zsebéből a konyharuhát. Katalin és Hanna pedig követte a konyhába. / – Már most milyen jó illata van – jegyezte meg a kislány, amikor leemelte a kendőt a vájdlingról. / – Bizony – bólintott Ilonka néni, és elővett egy régi, kopott deszkát, meghintette liszttel, és ráborította a tésztát. – Most pedig megtanítalak, hogyan fonj barheszt.
Bauer Barbara: Ehető tányér
A kenyérsütéshez nincs is szükség másra, mint egy kemencére, lisztre, vízre, sóra. Ha elég türelmesek vagyunk, akkor a kész élesztőt is mellőzhetjük, és készíthetünk igazi kovászt. És persze nem csak kenyeret süthetünk, hanem például ehető tányért a levesünkhöz…
Bauer Barbara: Fonási gyakorlat
Fejes kalács, barchesz, mindszenti, négyes fonás, hatos fonás, briós, sóskalács…
Bauer Barbara: A kovász
A lány bőre ebben a pillanatban hozzáért a kovászhoz. Eleinte csak hűvös volt, enyhén ragacsos, puha érintés. A következő pillanatban, ahogy az ujjai mélyebbre hatoltak, soha nem tapasztalt érzés járta át.
Bauer Barbara: Úgy tűnik, nincs visszaút! Pék leszek!
Amikor dédnagymamám megérkezett Székelyföldről a szülőfalumba és nem volt semmijük, csak amit a szekéren magukkal tudtak hozni, egy olyan házba költöztették be őket, ahol volt egy kemence. Már másnap volt munkája és mit ennie. Ez az! Amanda pék lesz! Átszel vele minden határt. Országhatárt, az idő korlátját, a saját határait. Ezt kerestem…