Zsubori Ervin: Bogrács vargabetűvel

az idei első bográcsban
csirkepörkölt készült
a csontszáraz ágdarabok könnyen lángra kaptak
az alájuk gyűrt netről kinyomtatott
receptek ánégyes papírlapjaitól
miközben a gyíkok rémülten rohangáltak
a megbolygatott farakás
biztonságosnak és öröknek
hitt zegzugaiban

hibátlan lett persze
Ira még piros aranyat is tett bele
hogy ne legyen fakó a szaft
a nokedlit Barnabás szaggatta hozzá
az uborkasaláta
amely nyilván Eszter reszortja
lett volna ha itthon van
elbírta még a sót
végül krémes is került az asztalra
a késődélutáni kávé mellé
addigra már gyengült
de a mogyoró alól
még belátszott az áprilisi nap

a műanyag napozóágy méregzöldje
csúnyán megfakult tavaly
de párnával még elmegy
a dőlésszög pedig jól állítható
olvasásra csábít a munkától
visszalopott vasárnapi alkonyatban
nem lehetett neki ellenállni
de nem is akartam

egy ültében olvastam végig
a vargabetű előző nap Nagymaroson
nekem dedikált példányát
a lenyúló és a felnyúló szárat
az alsó ívvel együtt
bedőltem a kanyarban én is
sodródtam tehetetlen
a karosszérián át a díszrácsokig
és a műtőlámpák részvétlen fényében
méltán elátkozódtam

amikor még csak el sem zsibbadt
tagokkal feltápászkodtam
kezemben a bezárt könyvvel
a hamu még meleg volt
a bográcsállvány alatt
talán a gyíkok is megnyugodtak
farakásuk kitart még néhány tavaszt
én pedig megfogadtam
a szerda esti focin
többé nem fogok káromkodni
egy kimaradt ziccer miatt

Szigetszentmiklós, 2018. április 15.