Szombatonként gyakran megyek a Hunyadi térre, a nyitott, vagy termelői piacra vásárolni. Itt találkoztam ezekkel a különböző színű-formájú paradicsomokkal. A ládákban, a szokásos pirosak mellett, szinte fekete, világos piros, sárga, majdnem fehér és „cirmos” paradicsomok is voltak. Vettem belőlük egy kis kollekciót, hogy az ízük is kiderüljön. Kis különbségek voltak köztük, nyilván aki régebben használja őket, receptajánlatot is tud adni, hogy melyikből mit érdemes készíteni.

Engem a sokféleségük bűvölt el, ugyanúgy, mint 2006 májusában a Műcsarnokban látott sok színes krumpli Asa Sonjasdotter Potatoperspective című kiállításán. Aztán érdekelni kezdett, honnan érkeztek ide a Hunyadira. A termelő elmondta, hogy ő Toronyból, Szombathely mellől kapta a magokat, az ottani termesztőhöz pedig Argentínából jöttek az első példányok.

Akár az 1600-as években, igaz, akkor Mexikó területéről érkeztek a sárga jóízű bogyót termő növények, amit az aztékok tomatl-nak neveztek. Az olaszok pomo d’oro-nak, a franciák pommes d’amour-nak keresztelték, majd az eredeti nevéhez hasonló tomato, tomate nevet kapta. A paradicsom elnevezés még őrzi a mesés, szinte „eldorádói”eredetet kettős jelentésével.


(> Asa Sonjasdotter Potatoperspective projektjének honlapja)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel