Gergely Tamás: Viking vacsora

Utazunk Rottnerosba, az Edda szenzációs előadására. A helyi nyári színház, a Västanå Teater, mely általában Selma Lagerlöf-darabokat játszik (a szomszédságukban élt, és ott is van eltemetve a Nobel-díjas svéd írónő), ezúttal kivételt tesz, és a norvég Jon Fosse átírásában megeleveníti a skandináv Edda-éneket, annak verses változatát (finn-ugor olvasó számára írhatom esetleg: a Kalevala norvég–izlandi megfelelőjét). Ebben a skandináv néphit istenei jelennek meg, Ódín, Odrenir, Kvasir…

No de a viking idők viking vacsorát követelnek, az előadás jegyével együtt Stockholmból interneten megrendeljük a színház „kantinjában” felszolgálandó menüt. Viking vacsora? Ugyanolyan kíváncsi vagyok rá, mint az előadásra…

Nos: az ötvenperces szünetben szolgálják fel, az étterem úgy néz ki, mint egy falusi lakodalmas terem, asztalsorok terítő nélkül, de szépen elrendezve, a svéd kézzel írt lapon a vacsorázók neve, a miénken a nevünk helyesen leírva. És akkor alufóliával letakart lábosban a vacsora lelke: a mézsörben pácolt, parázson pirított ökörhús. Jár hozzá főzelék, aminek a fő kitevője a bab meg a csicseriborsó, és hát svéd ízlés számára az elmaradhatatlan vörösáfonya-lekvár; a rukkola modern kori adalék, s végül a rozskenyér.

Szóval ezt ették a svédek, norvégok, izlandiak ősei… Az ökörhús legalábbis autentikus. Mi pedig érezzük magunkat vikingnek!