Gergely Tamás: Céklás sütemény a virágoskertből

Nem tudom, más világvárosokban miként van, de Stockholmban divat lett melegházak mellett virággal, zöldséggel több hektárnyi területet hozzáférhetővé tenni azok számára, akik maguk válogatnák össze a virágcsokrukat, vagy a friss zöldséget a konyhába.

Ilyen a Slottsträdgården Ulriksdal is, ahová a minap – még nyáron – születésnapi csokorért és az azzal járó jóérzésért autóztunk ki, hadd nyújtózzon a lelkünk a többhektáros kertben, derékig vagy vállig virágban.

Kávézója is van persze a melegháznak – hadd érezze jól magát a vendég, és hát a pénzt is le kell gombolni valahogy, elvégre nem mindenki virágbolond; van, aki inkább az ebéd és a társaság kedvéért jár oda.

Bemegyünk mi is. Enyhe uzsonnára lehet számítani, amitől felmegy a cukrom: húsétel nincs, vegetáriánus időket élünk… No, de egy lecsó, amiben a vineta dominál, mégis megteszi, továbbá egy sütemény, ami a kakaótól barna, de van a barnában vörös beütés is, ránézésre látni. Cékla lesz az. Én már különböző változatokban fogyasztottam céklát, legutóbb alma-cékla-citrom szörp formájában, de a céklasütemény mégis meglep.

Veszek belőle egyet, leöntöm vaníliás tejszínnel, s keresem benne a céklát. Meg is találom, nemcsak a széleken, sülve, hanem a belsejében, szirup formájában is. Cékla – hát persze: csökkenti is rögtön a vércukorszintem…


A Slottsträdgården Ulriksdal honlapja.

Vélemény, hozzászólás?