Sárkány Viktória: Baszki! #1 – Falatkák

Hol van már a Bunki-Tunki? A covid alatt tervbe vett, háborús-járványos kifőzdém még mindig csak elméleti, de észak-spanyol kalandjaim alatt nevet változtatott, és a képzeletbeli menü is kibővült baszk különlegességekkel; ebből lett a jelenlegi Baszki!

Nemrég tudniillik négynapos tanulmányi kiránduláson jártam Spanyolország északi csücskében, Baszkföldön. A bilbaói érkezésnek egy gyors mercadonás bevásárlással megadtam a módját. A korábbról már jólismert juhtejből készülő manchego, a bőr nélküli, olajban és ecetben érlelt szardella (boqueron) és egy 2017-es, három évig hordóban érlelt környékbeli jóféle Rioja bor (4 eurós áron, döbbenet) méltó megünneplése volt spanyol visszatérésemnek.

Lábjegyzet, hogy egy hasát szerető embernek Spanyolországban járva a Mercadona, Olaszországban a Gran Mercato szupermarketek kötelezően meglátogatandó helyek, élményben számomra vetekednek egy jó múzeumlátogatással, ha nyitnának bennük szállodát, én csak oda foglalnék. Árubőség, frissesség, árak – minden pipa!

Visszatérve, a második napon megkezdtem az ismerkedést a helyi pinxtosokkal – ez a baszk tapas. Tengernyi lehetősége van az utazónak, hogy a kis falatkákból milyen tálat tesz össze, nagyot rontani nem lehet. A kötelező-klasszikus ibériai sonkás kenyérkék mellett nagyon mennek a krémes pirítósok, például szarvasgombás, tőkehalas, garnélás-tojáskrémes. Kiemelkedően finom volt a grillezett kecskesajtos-cukkinis, és a mini tükörtojásos-kolbászos kenyérke is. De a legnagyobb kedvencem egy külföldi blogger által ajánlott grillezett gombás lett. Korábban írtam már itt az újkeletű gombaszerelemről, na hát ez a ránézésre sima barnacsiperke, nyílt lángon grillezve, chilis-fűszeres olajjal annyira megkapó volt, hogy miután kértem egyet elvitelre, az utca sarkára érve fordultam is vissza és kértem még kettőt, helyben fogyasztásra, egy pohár sörrel. Lobogott a fülem a gyönyörűségtől, ahogy egy barátnőm mondaná.

Fotók: Sárkány Viktória | Folyt. köv.