Dániel András: Recept

Kicsinéninek van egy receptje, amiből akármit meg lehet főzni. Nem csak ezt-azt, hanem konkrétan bármit. – Egyetlen receptből? – kérdezi hitetlenkedve Imikém, merthogy épp a konyhában lábatlankodik. – Ahogy mondod – bólint Kicsinéni. – Bár az igazság az, hogy sosem ugyanazt. Hétfőn mindig mást, mint kedden, kedden mást, mint szerdán, szerdán mást, mint csütörtökön, csütörtökön mást, mint pénteken, és így tovább. – Értem – bólint Imikém, bár örökösen összekeveri a napok nevét. – De azt nem tudni előre soha, hogy aznap épp mit is. – magyarázza Kicsinéni. – Az mindig meglepetés. Ez a nehezítés a dologban. – Még szombaton sem? – kérdezi Imikém, mert ezt az egy napot véletlenül ismeri. – A szombat az más – ingatja fejét Kicsinéni. – Már számtalanszor próbálkoztam, de szombaton ebből a receptből mindig csak egyetlen egy dolog sikerül. Grízestészta. Ez valami szabály lehet, vagy ilyesmi. Úgyhogy ilyenkor inkább fejből ütök össze valamit. – Különös szabály – mondja elmélázva a bádognyúl. – Hiába, mindent mi sem érthetünk, Imikém – vonja meg vállát Kicsinéni, azzal előveszi a nyikorgó kredencfiókból kedvenc, görbe nyelű fakanalát, amivel mindig is főzni szokott, amióta világ a világ.