Torma Galina: Római meglepetés
Mi tényleg csak egy limonádéra és egy Aperol spritzre ültünk be egy bárba Rómában, nem messze a Spanyol lépcsőtől, ám meglepetésünkre sokkal többet kaptunk…
Mi tényleg csak egy limonádéra és egy Aperol spritzre ültünk be egy bárba Rómában, nem messze a Spanyol lépcsőtől, ám meglepetésünkre sokkal többet kaptunk…
Türelmetlenül húztam magam után a lépcsőn lefelé nagynénémet, aki az automaták gondolatától is irtózott. Leérve először csendben néztem, ahogy a villanyfényben, az üvegfal mögött, várt rám a szendvics.
Abroszból kettő van. Egyiken eszünk, a másikon nem. A piros furnér konyhaasztal körül feszített a rend.
Ha áfonya, akkor nekem mindig az erdei áfonya jut eszembe, frissen fejt tehéntejjel.
Melyik volt előbb, az állattenyésztés vagy a növénytermesztés? A vita folyik rendesen, de nem sok […]
Madridban a rákot kerámiában, olívaolajjal, sóval, sok fokhagymával és egy kis darab nagyon erős paprikával adobálva készítik.
Na, hát a konyhai formatervezőknek aztán igazán könnyű! Csak rápillantanak a „modellekre” és már jön is az ötlet.
A képzeletbeli trón tetején a kelt tészták (kőttíszták) ültek. Nagyanyám mestere volt ezek elkészítésének, talán kényszerűségből is. Parasztcsaládban nőtt fel, ahol emberemlékezet óta, kemencében sütötték maguknak a kenyeret.
Az egyik kedvenc édességem az anyukám készítette szülinapi csokitorta, amelyet szintén saját készítésű cukorgalambok díszítenek, pirosra festett kis csőrükkel.
Amikor egyidős lettem a Gyermekvasút pályasebességével, egy szelet jó Sacher tortával jutalmaztam magam.
A hozam gyér, a kereslet nagy, ezért a szemfüles vadász igyekszik májusig beszerezni az éves készletet, melyből fantasztikus köreteket, levest, főzeléket készít.
Lehet bármilyen ünnep, hétvége, esküvő, a csapat mindig összeáll.