Vass Nóra: Hernád-parti lángosparti

Kétség nem fér hozzá, Hernádkakon lángosláz van kialakulóban.

Köszönhető ez egy remek kis éteknek (és persze a sütésére jó alkalmat kínáló helyi piacnak), s egy látszólag egyszerű, de épp egyszerűségében nemes, és pont emiatt könnyen el is rontható finomságnak, amit több helyütt is krumplilángosnak neveznek. Kifinomultabb, bár igen modoros szóhasználatban mondhatjuk burgonyalángosnak is, a palócoknál krumplilaska vagy csak simán laska a neve. Sok rokon étket tudunk mellé felsorakoztatni: a kelt tésztás, forró olajban vagy zsírban kisütött lángost, a langallót, a kenyérlángost, tócsnit, ha csak a „hazai” konyhát tekintjük. A krumplilángos azonban valamiért más, és nem pusztán azért, mert eltérő recept alapján készül, hanem attól a hozzátapadt hangulattól, ami mellé nagyanyáink masináit, sparheltjeit vizionálják. Feltételezzük, nem minden háztartás rendelkezik ilyen eszközökkel. Jó hír: a krumplilángos egy egyszerű platnin is elkészíthető. Nem olyan varázsos, mint a masinán készült, de a végeredmény, a gasztro-műremek talán így is előállítható.

A krumplilángos tradíció és innováció, vidámság és mély tisztelet, kezdő háziasszonyok öröme, vagy ha könnyelműen állnak az elkészítéséhez, bosszúsága. A krumplilángos 21. századi street food és hagyományőrzés.

Sokféle feltéttel társítható, lehet édes és sós, mosolygós és fanyar egyaránt. A krumplilángoshoz liszt, víz és só kell a főszereplő krumplin kívül.

Megoszlanak a vélemények, hogy ez utóbbit héjában kell-e főzni, vagy megpucolva, kockázva sós vízben; egyesek a palacsintasütőben való, kevés olajjal sütését ajánlják (őket se vessük a mókusok elé). Jegyezzük meg a már említett autentikus eszközök városi hiányát, s megértjük, miért e formabontó megvalósítás.

Nagyanyáink receptjének egyszerűsége az ízek harmonikus rendeződését talán nem annyira tudatosan, mint inkább a praktikumra hangolódva érte el. Bár nem vitás: a héjában megfőtt krumpli ízét meg sem közelíti a vízbe héj nélkül darabolté. Nagyanyáink azonban az időhatékonyság miatt sem bajlódtak a pucolással, bár bizonyára tudták a két főzési mód közti, ízbéli különbséget. „A krumplilángos benne van az ujjakban”. Éppen ezért nincs egyetlen követhető recept, nincs egy mind felett, amelynek hű követése esetén a siker garantált. A krumplilángos talán nem csak az ujjakban, a szívekben is benne, s már ezért sem dekázhatjuk ki a hozzávalókat.