Még a címet sem én találtam ki. A sajtost sem, ami sokféle alakban, de jelen volt az utolsó öt évemben. Öt éve költöztem, ami a vártnál is nagyobb változás lett. Öt éve, a lakásavatómon találkoztam először az Erényi Szász Ági által sütött csodával, amit nem tudtunk abbahagyni.

Meg kellett csinálnom.

Az első próbán, cca. öt éve, az ehhez nem igazán jó sajtot megszórtam hámozatlan tökmaggal, ami vedlett, és chia maggal, ami jó volt. (A fotón a mögötte levő török szegfű és a napsütés kicsit csökkenti az alkotás slamposságát.) De nem vált szenvedélyemmé.

Nemrég felgyorsultak az események. Decemberben Zsófi fantasztikus hálót sütött (krémleveshez levesbetétként), ami kemény, reszelt sajtból készült, serpenyőben. És pár hete újra találkoztam (a bogarassal) Áginál – és tudtam, hogy most nem fogom abbahagyni.

Másodikra nekem is sikerült. Szeletelt Gouda, aldis, hámozott tökmaggal. Sütőpapíron sült, 180 fokon, 15–20 percig (sütőfüggő). Először nem volt roppanós. Másodszor jobban figyeltem.

Nem véletlenül szeretném pont most megmutatni: arra a délutánra, estére, éjszakára, amikor nem tudunk leugrani, pedig azonnal kell valami. Gyorsan. Roppanósan.


Fotók: Köböl Vera.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel